2021. jún 02.

A vagyonvesztés rendezésének 10 lehetséges módszere - I. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
A vagyonvesztés rendezésének 10 lehetséges módszere - I. rész

Lassan a célegyenesbe kerülünk a számviteli beszámoló összeállításával, elkészül a mérleg és az eredménykimutatás is. A beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. A mérleg pontos tájékoztatást ad a vállalkozó saját tőke helyzetéről. Különös figyelmet kell fordítani a tőkevesztésre. Az Online Beszámoló Rendszer (OBR) – az elektronikus mérlegséma által – alkalmas arra, hogy a saját tőkevesztéseket figyelje. Az OBR tájékoztatást tud küldeni a cégbíróságnak a tőkevesztésről, így a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárást indítanak a cégek ellen. Ez azt jelenti, hogy a cégbíróság szinte azonnal ellenőrizni tudja a cégek tőkehelyzetét és ha a társaság nem rendezi azt időben, akár kényszertörlési eljárás is indulhat, melynek következményei igen súlyosak.
laptop-hands-job-work-teamwork-person_1418-38.jpg

Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a saját tőke alakulására. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 34.§ (1) bekezdése szerint: „Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.”

A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. A saját tőke tehát a társaság tényleges tőkehelyzetét, szabadon felhasználható saját forrás összegét mutatja. Nyilvánvalóan a saját tőke összege lényegesen eltérhet a jegyzett tőke összegétől.

A saját tőke elemei a számviteli törvény 1. számú melléklete alapján a következők:

D. I.

Jegyzett tőke

D. II.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

D. III.

Tőketartalék

D. IV.

Eredménytartalék

D. V.

Lekötött tartalék

D. VI.

Értékelési tartalék

D. VII.

Adózott eredmény

 

A saját tőke védelméről a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik. A hivatkozott törvény különbséget tesz a hirtelen (gyors) tőkevesztés, illetve a lassú tőkevesztés esetére.

Első kérdés annak tisztázása, hogy mit is jelent a gyors illetve a lassú tőkevesztés? A következő részben e kérdésre keressük a választ!

 

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes fontos es aktualis