A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény alapján a tényleges tulajdonosról adatot kell szolgáltatni az azonosítást végző szolgáltatónak.
A kihirdetett törvény célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése és működtetése a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével.
A törvény megalkotásával Magyarország uniós kötelezettségének tett eleget azzal, hogy biztosítja az EU 4. pénzmosás elleni irányelv, valamint az azt módosító, 2018. június 19-én megjelent 5. pénzmosás elleni irányelv tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint a bankszámla- és széfnyilvántartás tagállamok számára előírt létrehozására és működtetésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését.
A törvény meghatározza, hogy mely szervezetek minősülnek adatszolgáltatásra kötelezettnek a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba, amelyre tekintettel a törvényjavaslat hatálya kiterjed a Magyarország területén nyilvántartásba vett a (polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti) gazdálkodó szervezetek jelentős részére, meghatározott civil szervezetekre, a részben állami tulajdonú szervezetek (az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy) közül a legalább 25%-os nem állami tulajdoni hányadúakra, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelőre. (1.§)
A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén nyilvántartásba vett következő szervezetekre: betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesület, alapítvány, köztestület, valamint a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy. Nem tartozik a törvény hatálya alá részvénytársaságok és európai részvénytársaságok közül a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaság és európai részvénytársaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; az egyesületek közül a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület; az alapítványok közül a közalapítvány és a pártalapítvány.
Az állami vállalat és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy pedig kizárólag abban az esetben tartozik a törvény hatálya alá, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül vagy közvetve nem éri el a 75%-ot.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás – többek között – tartalmazza a nemzeti nyilvántartási számot, mely a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóhoz hozzárendelt egyedi azonosító. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
Az adatfeltöltés (adatmódosítás) a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatókon (számlavezetőkön) keresztül történik, a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szerinti ügyfél-átvilágítás, valamint adatmódosulás miatti frissítés alapján. A számlavezetők felé történő adatszolgáltatás azonban az adatszolgáltatók kötelezettsége és felelőssége.
A törvény 23. §-a tartalmazza a hatálybalépésre vonatkozó előírásokat, de felkészülés érdekében lépcsőzetes hatályba léptetést ír elő a jogszabály! (2021. június 1 - 2023. február 1. közötti időintervallum!)
