Előfordulhat, hogy a tőkevesztés pótlása a korábban említett megoldásokkal sem biztosítható. Ilyen esetben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint olyan gazdasági társasággá kell átalakulnia, amelynek a jegyzett tőkekövetelményét tudja biztosítani. 3:133. § (2) bekezdése szerint: „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.”
A gyakorlatan ez azt jelenti, hogy a részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá, a korlátolt felelősségű társaság betéti társasággá alakulhat át, ha a jegyzett tőke minimuma így biztosítható.
Az átalakulás során figyelemmel kell lenni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 140. § (1) bekezdésében leírtakra: „Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.” (Természetesen a jogelőd gazdasági társaságnál lehet negatív tőkeelem is!)
A veszteséges gazdálkodás következtében gyakran az eredménytartalék negatív értéket mutat, így ez esetben ezt a jogutód vagyonmérlegében rendezni kell. Ennek lehetséges módja például a jegyzett tőke leszállítása, vagy a tőketartalékkal szembeni rendezés. Ha a lekötött tartalékban van pótbefizetés, akkor a rendezés lehetséges megoldása a pótbefizetés elengedése is.
Ha az előző lehetőségekkel sem sikerült a követelményeket teljesíteni, akkor a tulajdonosoknak ázsiós tőkeemelést kell végrehajtaniuk, vagyis mindenképpen a tulajdonosok vagyoni hozzájárulására van szükség. Erre akkor is szükség van, ha betéti társasággá kívánnak átalakulni, függetlenül attól, hogy itt nincs jegyzett tőke követelményre vonatkozó előírás.
A gazdasági társaság megszűnése
Gazdasági társaságok megszűnése esetén két eset lehetséges: jogutóddal, illetve jogutód nélkül történő megszűnés. A jogutódlással történő megszűnés a társaság átalakulását jelenti. A jogutód nélküli megszűnés során a társaság végleg megszünteti a tevékenységét. A társaság tulajdonosai bármikor dönthetnek a társaság megszüntetéséről. A gazdasági társaság megszüntetése végelszámolással vagy felszámolással történhet attól függően, hogy a társaság tartozásait képes-e rendezni.
Ha egy társaság nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a társaság vagyona vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni, elhatározhatja – végelszámolással történő – (jogutód nélküli) megszűnését.
A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás, melynek célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon.
