A Kormány 2021 októberében benyújtotta a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésről szóló törvényjavaslatot.[1]
A 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Átmeneti törvény[2]), önmagában is igen nagy terjedelmű „salátatörvény”. Rendelkezéseinek hatálybalépése eddig teljesen bizonytalan volt.
Az új törvényjavaslat – feltehetőleg a kialakult jogbizonytalanság megszüntetése érdekében, illetve a jelenlegi járványügyi információkra is figyelemmel, konkrétan meghatározza az Átmeneti törvény hatálybalépés napját, amely 2021. december 1. napja.
A következőkben a teljesség igénye nélkül áttekintjük, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a veszélyhelyzetet követő átmenetet érintően milyen rendelkezések mikor lépnek hatályba.
1. A helyidíj-moratórium meghosszabbítása
A 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától az Átmeneti törvény eredeti rendelkezései szerint 2021. december 31. napjáig - néhány kivételtől eltérően az önkormányzatok és szerveik, így az általuk fenntartott nonprofit szervezetek, a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok (altársaságaik), a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettséget (a tmértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
Az előzőekben felsorolt szervezetek ugyanezen időszakban új díjat nem vezethetnek be, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a díjmoratórium 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik.
2. Az ingyenes közterület-használat meghosszabbítása
Az Átmeneti törvény eredeti rendelkezései szerint a közterület e törvény szerinti használatára 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.
Az Átmeneti törvény hatálybalépésekor hatályos közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja (törvényi kivételekkel).
A sajtótermék árusítására e törvény hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője az Átmeneti törvény eredeti rendelkezése szerint 2021. december 31-éig nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz. Sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is. Illetve nem kell közterületi-használati hozzájárulást beszerezni a sajtótermék közterületen történő osztásához sem.
A most benyújtott törvényjavaslat szerint az ingyenes közterülethasználatra vonatkozó szabályok 2021. december 1-től 2022. június 30-ig hatályban maradnak.
- A bérleti szerződésekkel kapcsolatos moratórium meghosszabbítása
Az Átmeneti törvény eredeti rendelkezései szerint a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt - de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján - megtett írásbeli nyilatkozata alapján a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig esedékes bérleti díj a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően korlátlanul csökkenthető.
A veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.
Az Átmeneti törvény eredeti rendelkezéseinek módosításával a fenti rendelkezésekre vonatkozóan 2021. december 1. napjától 2022. december 31-ig kell alkalmazni az Átmeneti törvény ismertetett, a bérbeadókat jelentősen korlátozó rendelkezéseit.
- Az adóeljárásban történő fizetéskönnyítési kérelem benyújtási határidejének meghosszabbítása
Az Átmeneti törvény szerint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
A fizetéscsökkentésre irányuló kérelem benyújtásának határideje a törvényjavaslat szerint 2022. június 30, napjára módosul
- Néhány egyéb határidő-változás
5.1. A Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevői esetében a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. helyett 2022. június 30-ig tart.
5.2. Az építési engedélyekre vonatkozó, Átmeneti törvény szerinti moratórium 2021. december 1-jétől hatályos (a végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt vagy jár le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel).
Változás viszont, hogy a fenti engedélyek vonatkozásában 2020. december 15-e és 2021. június 9. napja közötti időszakra vonatkozóan érvényesül moratórium (az engedély hatályának lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kellett eleget tenni, a már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik).
5.3. Az Átmeneti törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság a benyújtott törvényjavaslat szerint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napja helyett egységesen 2022. február utolsó napjára változna.
- Várhatóan 2021. december 1-től hatályos rendelkezések
Az Átmeneti törvény 2021. december 1-jei hatálybalépésével az Átmeneti törvény néhány fontos rendelkezése – a benyújtott törvényjavaslat szerint - változatlan tartalommal hatályba lép. Ezekre korábban már felhívtuk a figyelmet más cikkeink keretében.
6.1. SZÉP-kártya
- évben az Szja-törvény 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
- a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer Ft,
- b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer Ft,
- c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer Ft
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
- évben az Szja-törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
- a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -
- aa) évi 400 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
- ab) a 400 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
- ac) évi 400 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,
- b) más munkáltató esetében
- ba) évi 800 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
- bb) a 800 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
- bc) évi 800 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
A szociális hozzájárulási adó tekintetében a 2021. évben adott juttatásokat nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget
6.2. A szabadság kiadására vonatkozó eltérő szabályok
A 2021. évben esedékes szabadságnak - ideértve az alap- és a pótszabadságot is - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható az egészségügyi, rendvédelmi ágazatban, a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatott esetében, ha a foglalkoztatott a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett.
6.3. A távmunka átmeneti szabályai
Hatályba lépnek az Átmeneti törvény némi jogtechnikai korrekciójával az egészségügyi válsághelyzetben való távmunkavégzés elrendelhetőségére vonatkozó, már ismert rendelkezések.
- Ilyen időszakban elrendelhető, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
- Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
- Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el.
- A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196.§-ától megállapodásban eltérhetnek.
- Hatályba nem lépő törvényi rendelkezések
Nem lépnek egyelőre hatályba, illetve részben más törvények fogják hatályba léptetni többek között az Átmeneti törvény következő rendelkezéseit:
- A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok többsége.
- A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok.
- A közjegyzői , szakértői eskü, ügyvédi eskü átmeneti szabályai.
- A lejárt okmányokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezései.
- Az Infotv. alapján folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai.
- Az Átmeneti törvény büntető, szabálysértési, egyes közigazgatási szankciókra vonatkozó rendelkezései.
- Az ingyenes internetre vonatkozó szabályok.
- A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok.
Az uniós COVID.igazolványokra vo
[1] https://www.parlament.hu/irom41/17279/17279.pdf
[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2100099.tv
