A Kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló T/17440. számú törvényjavaslatot. [1]
A törvényjavaslaton belül a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) módosítása az előterjesztői indoklása szerint a következő kérdésekre vonatkozik:
- A költségvetési támogatásból vagy uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzések esetén, illetve a kötött vagy szabad felhasználású diákhitel folyósítása esetén, amennyiben a felnőttképző az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően
igazolni, hogy a képzést az előírt adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal
lefolytatta, vagy a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el,
a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy, súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén, az két – évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.
A módosítás indoklása szerint a szigorúbb szankció ezen felnőttképzők ellenőrzése során abban az esetben alkalmazható, ha a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe szolgáltatott adatok alapján a felnőttképző a képzést látszólag lefolytatta, a helyszíni ellenőrzés során ugyanakkor nem tudja a jogszabály által előírt dokumentáció bemutatásával igazolni a képzés valós lefolytatását.
A szankciók együttesen is alkalmazhatók, mivel az indoklás szerint - „ezen esetben enyhébb szankció alkalmazásától, nevezetesen a felnőttképző jogszabályszerű működésre való felszólításától értelemszerűen visszatartó hatás nem várható olyan képzők esetében, amelyek működése feltételezhetően kizárólag az állami támogatások visszaélésszerű igénybevételére irányul és valós felnőttképzési tevékenység nem áll mögötte.
- A módosítás törvényi szintre emeli a képzési hitel igénybevételének legfontosabb – a
közelmúltban a visszaélésekre tekintettel szigorított – feltételeit, amelyek jelenleg
kormányrendeleti szinten szabályozottak.
A törvényi szintre emelt, javasolt szabályozás szerint az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.
A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint:
a) képzési hitelt,
b) ösztöndíjat vehet igénybe.
A képzési hitel a felnőttképzővel legalább három hónapos képzési időt meghaladó
szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre
létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására, a szakmai oktatással, illetve a szakmai képzéssel összefüggő költségek finanszírozására vehető igénybe.
Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy
a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,
- d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nincs- ea) érvényes, azonos hitelcélú felhasználást biztosító hallgatói hitel- vagy kölcsönszerződése a Diákhitel szervezettel, és
eb) az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása, valamint
f) a hitelkérelem benyújtását megelőző
fa) két évben legalább 180 napig a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítottként szerepelt, illetve kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, - fb) hat hónapban köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel
tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási
intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt. - A módosítás foglalkozik továbbá a felnőttképzési szakértői tevékenység kérdéseivel.
[1] Lásd: https://www.parlament.hu/irom41/17440/17440.pdf
