2021. dec 05.

Építőipari vállalkozásként rendszeresen veszünk részt közbeszerzési eljárásokban.

írta: Dr. Kothencz Éva
Építőipari vállalkozásként rendszeresen veszünk részt közbeszerzési eljárásokban.

. Az építőipari szektort érintő jelentős áremelkedés miatt az eredeti vállalási árakon nem tudjuk teljesíteni a szerződést. Ilyen esetben van lehetőségünk az átalánydíjas vállalkozási szerződés módosítását kezdeményezni?

A közbeszerzési szerződés módosítása a közbeszerzési törvény rendszerében – a felek közös megegyezésén túl -  összetett feltételrendszerhez kötött.  A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 141. §-a tartalmazza a szerződésmódosítás esetköreit.

young-handsome-confident-pensive-businessman-working-standing-table-writing-notepad-white-modern-office-interior_176420-2612.jpg

A konkrét kérdés megválaszolása előtt mindenek előtt rögzíteni szükséges, hogy a szerződésmódosítás esetei taxatív listát képeznek: eszerint kizárólag a 141. §-ban felsorolt esetek valamelyikében foglalt feltételek teljeskörű fennállásakor kerülhet sor a szerződés közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli módosítására. Következéseképpen, annak a körülménynek, hogy a felek tételes elszámolás szerinti vagy ún. átalánydíjas szerződést kötöttek, a Kbt. szerződésmódosítási feltételrendszerében valójában nincsen jelentősége.

Annak előre bocsátásával, hogy a szerződésmódosítás megalapozottságáról kizárólag az eset valamennyi releváns körülményének ismeretében lehet dönteni, a Kbt. 141. §-ában foglalt helyzetek   közül különösen az alábbiak vizsgálata merül fel a kérdés kapcsán.

(I) A 141. § (2) bekezdése értelmében a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása  nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el

  • egyrészt uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
  • másrészt építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; (szolgáltatásmegrendelés, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 10%-a), továbbá

konjunktív feltétel az is, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

Az idézett szabály alapján tehát építési beruházás esetén legfeljebb 15%-os áremelkedés érvényesíthető azzal, hogy a szerződés egyéb elemei főszabály nem változnak, illetve a szerződés általános jellege nem változhat meg. A szóban forgó módosítási lehetőség előnye, hogy az áremelkedés okát és általában a módosítás indokát nem kell külön igazolnia a feleknek.

            (II) Amennyiben az áremelkedés érvényesíteni kívánt mértéke a 15%-ot meghaladja, felmerülhet a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti eset, amely a következő kritériumokat támasztja a szerződés módosíthatóságához:

  • a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
  • a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
  • az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

A hivatkozott rendelkezés az eredeti szerződéses összeg legfeljebb 50%-áig teszi lehetővé a szerződés módosítását akkor, ha azt ún. előre nem látható körülmények teszik szükségessé. Jóllehet utóbbi esetben szerződéses ár jelentősebb növelésére is sor kerülhet, azonban a feleknek igazolniuk kell, hogy a módosítást előidéző körülményeket kellő gondosság mellett nem láthatták előre. Hangsúlyozni kell, hogy e tekintetben jelentősége van az eljárás megindításának és az ajánlattétel időpontjának, illetve a konkrét eseménynek, amely az áremelkedést előidézte.

            Fentieket összegezve: a Kbt. lehetőséget biztosít a szerződéses ellenérték szerződésmódosítás keretében történő emelésére – adott esetben a piacon tapasztalt árrobbanás eredményeképpen is – azonban minden esetben a körülmények egyedi mérlegelése szükséges.

poszt01b_javitott.jpg

 

 

 

Szólj hozzá