; ; ; ;

A KIVA választásának legfontosabb szempontjai

2021. december 13. Dr. Magyar Zsuzsanna

A napokban az értesítési tárhelyekre érkező üzenetekben értesíti az adóhivatal azokat az adózókat, akiknek az előzetes kalkulációjuk alapján érdemes megfontolni a KIVA adózás választását.

Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, hogy melyek a választás legfontosabb szempontjai, mit érdemes szem előtt tartani.

 pexels-photo-990819.jpeg

Az adónem szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló jogszabály tartalmazza.

A választás egyik legfontosabb korlátja az, hogy a választás adóévét megelőző adóévben  a vállalkozás

·         átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladhatja meg az 50 főt,

·         bevétele nem haladhatja meg a 3 Mrd Ft-ot –      mindezen két feltétel a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen értendő,

·         a mérlegfőösszeg nem haladhatja meg a 3 Mrd Ft-ot.

·         adószámot az adóhivatal a megelőző két adóévben nem törölte

·         nincs eltérő üzleti év, azaz a mérlegfordulónapja december 31.

·         és nem rendelkezik ellenőrzött külföldi vállalkozással.

A kisvállalati adó kiváltja a 9%-os társasági adót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót. A KIVA mértéke 2022-ben 10%.

Az adó alapja továbbra is személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott osztalék összege, amelyhez természetesen itt is kapcsolódnak korrekciós tételek.

 

Növelő tételek

Csökkentő tételek

a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg,

a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg,

az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában

jóváhagyott osztalékot),

a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,

a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része

a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete

a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások,

 

az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított, megfizetett bírság, pótlék összege,

 

a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedésekor az elengedett követelés összege, kivéve ha azt magánszemély javára engedték el, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

 

 

A választás szempontjából nagyon lényeges kalkulálni az elhatárolt veszteség leírásával. Azaz a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkező, továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.

Az elhatárolt veszteséget a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni főszabály szerint. Azonban beruházások esetében további kedvező szabály, hogy ha az adózó új tárgyi eszközöket szerez be, akkor a tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is leírható.

A korábbi évekhez hasonlóan a Pénzügyminisztérium honlapján is elérhető a KIVA kalkulátor, amely jelentős segítséget nyújt a választás eldöntéséhez. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek úgy ítélik meg, hogy a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, érdemes kalkulálni és mérlegelni a KIVA áttérést 2022-től.

süti beállítások módosítása