2022. ápr 13.

Maradék nélkül

írta: Dr. Sztanó Imre
Maradék nélkül

Ezen az oldalon jellemzően pénzügyi-számviteli témájú cikkek kerülnek publikálásra. Most kivételt teszek, mert olyan témát érintek, amely azt hiszem valamennyi gazdasági szakembert érint. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. A törvény kiegészítésre került, az újabb előírások 2022. február 1-ével hatályosak. (2021. évi CLI. törvény)
kepkivagas0435.PNG

A téma aktualitását növeli, hogy közelednek a húsvéti ünnepek és ilyenkor nagyon sokan – a növekvő árak ellenére – az indokoltnál sokkal több élelmiszert vásárolnak és a következő hetekben a megvásárolt élelmiszerek egy jelentős része a szeméttárolókban landol. Erre vonatkozóan is sok publikáció látott már napvilágot. Talán most különösen érdemes figyelnünk a bevásárlókosarak (és pénztárcánk) tartalmára.

 

De mi is indokolja a törvény módosítását, illetve a figyelem ráirányítását erre a témára? A válasz egyszerű: a környezetvédelem és a pazarlás. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011. évi becslése szerint globális szinten az  előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy. Ez önmagában megdöbbentő adat! Ennél is jobban mutatja a problémát, hogy World Resources Institute 2019. évi jelentése szerint e  mennyiség megtermelésére fordítják a  globális mezőgazdaságban felhasznált vízmennyiség egynegyedét, és a  mezőgazdasági termelésből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 8%-a is ide vezethető vissza.

 

Már 2020.év júniusában megjelent az Európai Bizottság megbízásából az  élelmiszerfeleslegek újraelosztásának tagállami gyakorlatairól összeállított tanulmány „Az élelmiszerek EU-tagállamok általi újraelosztását befolyásoló meglévő szabályozási és szakpolitikai intézkedések feltérképezése és elemzése” címmel. A tanulmány jól összefoglalja az élelmiszer-pazarlásnak környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait. Célkitűzés az, hogy meg kell akadályozni az  élelmiszer-felesleg keletkezését az  ellátási lánc minden egyes pontján. Ez azt jelenti, hogy már a kereskedelmi tevékenység során is jelentkeznek a problémák. Megoldás az élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás. Ez kettős célt szolgál: a  szegénység elleni küzdelem mellett a  megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékeli.

 

A kihirdetett törvény célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése, ennek eredményeként az élelmiszerhulladék csökkentése azáltal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé teszi a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére.

 

A 2008. évi XLVI. törvény kiegészült az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokkal:  A 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a  birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az  általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a  48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a  minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az  Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( ÉMK) részére felajánlani.

 

 

Ez azt jelenti, hogy élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteni, amely tartalmazza az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt élelmiszerhulladék-csökkentés mértékét, az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, és az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét.

 

Bevezetésre kerül az élelmiszermentési bírság. Az  élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az  élelmiszerhulladékcsökkentési terv benyújtására kötelezett 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet. Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6%-a.

 

A feladat végrehajtása az érintett társaság részére komoly odafigyelést és tervezést jelent, de tatán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a megtermelt élelmiszerek jól hasznosulnak. Nyilvánvaló ki kell dolgozni a megfelelő informatikai hátteret, de ki kell alakítani a pénzügyi-számviteli kapcsolatokat is.

 

Takarékoskodjunk!

Szólj hozzá