2022. jún 02.

A gazdasági társaságok megszűnése - II. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
A gazdasági társaságok megszűnése - II. rész

A jogutódlással történő megszűnések összefoglalva:

 

Típusok

Jogelődök száma

Jogutódok száma

Társaságiforma-váltás

egy

egy

Egyesülés

több

egy

Szétválás

egy

több

 

pexels-photo-1766604.jpeg

A hatályos szabályozás szerint csak a társaságiforma-váltás tekinthető átalakulásnak. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra is, hogy nem minden társaságiforma-váltás tekinthető átalakulásnak. Így a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvános részvénytársasággá, illetve a nyilvános részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá való alakulása a szabályozás szerint nem minősül átalakulásnak.

 

Ha a felelősségi szabályok nem változnak (például korlátlan felelőséggel rendelkező társaság [betéti társaság vagy közkereseti társasággá vagy  közkereseti  társaság betéti társasággá alakul]), nem minősül a jogszabályok szerint átalakulásnak. Erre számviteli szempontból is figyelemmel kell lenni!

 

A Polgári Törvénykönyv (Ptk) néhány esetben „kötelező átalakulást” fogalmaz meg. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a Ptk 3:189. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat: Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

  • a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
  • a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  • ha vagyona tartozásait nem fedezi.

A felsorolt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ez a szabály nemcsak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik, hanem a 3:270. § szerint a részvénytársaságokra is.

 

Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

  • a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
  • a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  • a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  • a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

A felsorolt esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az előzőekben megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

 

Kérdésként vetődhet fel, hogy mi történik abban az esetben ha a taggyűlés, illetve a közgyűlés (azaz a legfőbb döntést hozó szerv) nem dönt az átalakulásról, illetve a megszüntetésről. Ilyen esetben törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény keletkezik. A Cégtörvény (2006. évi V. törvény 74.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint: „Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.” Ekkor jellemzően kényszertörlési eljárásra kerül sor!

 

 

 

 

 

Szólj hozzá