; ; ; ;

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése - II. rész

2022. szeptember 21. Dr. Sztanó Imre

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  • az adós határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. (Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.)
  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, a csődeljárás egyezség nélkül fejeződött be, vagy
  • azadós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

 pexels-photo-3784292.jpeg

A bíróság a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek.

 

Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van helye. A szüneteltetés három hónap elteltével – ha egyik fél sem kezdeményezte az eljárás folytatását – az eljárás megszűnik.

 

Az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően, a bíróság haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A felszámolási eljárás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének közzétételi napja.

A közzétételnek tartalmi elemeit a törvény határozza meg. Így tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be. Előfordulhat, hogy a felszámolási eljárás során újabb hitelezői igény merül fel, melyet a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül a felszámolónak be kell jelenteni. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha a törvényben felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

A felszámoló a bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, annak eredményeképpen a szükséges esetekben az érdekeltekkel egyeztet, és a hitelezőket a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető hitelezői igényükről írásban 15 napon belül tájékoztatja. A felszámoló a vitatott igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi - a vitatott hitelezői igénynek a felszámolási bíróság általi elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye -, és a felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegbe építi be.

 

Az előzőek alapján megállapítható, hogy a felszámolási eljárás lényegében két szakaszra bontható fel:

  • Az első szakasz a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolás kezdő időpontjáig tart. Ez tekinthető a fizetőképtelenség megállapítása szakaszának.
  • A második szakasz a felszámolás kezdő időpontjától tart az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig, beleértve a Cégközlönyben történő közzétételt is. Ez maga a felszámolás szakasza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása