2022. okt 05.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” I. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” I. rész

A különböző médiákban gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, biodiverzitás, stb. Már-már néha kissé elkoptatott fogalomként tekintjük ezeket, pedig nagyon szoros kapcsolatban vannak a jövőnkkel. Bizonyára (sajnos) mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy „egyesek” az erdőbe viszik vagy hagyják szemetüket. Milyen szomorú látvány ez! Vagy a szelektíven gyűjtött szemetünket begyűjtéskor összeöntik. Ugyanakkor szívmelengető, hogy az óvodás gyerek már figyelmeztet, hogy az ivóvizet többször használható kulacsba töltsük, vagy fogmosáskor zárjuk el a csapot. Mindezek a példák talán igazolják, hogy jobban meg kellene ismerni e fogalmakat, mert valóban a jövőnk függ tőlük. A következőkben – elsősorban nem tudományos igényességgel – igyekszem összefoglalni ezen ismereteket, melyek alkalmazása mindenki számára „kötelező”!

recycle-g20ec1ed83_1280.png

 

Mit is jelent a fenntarthatóság? A fenntarthatóság a társadalomnak az a képessége, hogy tudatosan és felelősségteljesen használja az erőforrásait, anélkül hogy kimerítené azokat vagy meghosszabbítaná a megújulási képességüket, és anélkül hogy veszélyeztetné a jövőbeli nemzedékek hozzáférését ezekhez az erőforrásokhoz.

 Azt gondolnánk, hogy az előzőekben bemutatott fogalom csak az utóbbi években került előtérbe, pedig a fenntarthatóság kérdésköre nem újkeletű, már a 18. sz. elején megfogalmazták, foglalkoztak e témával. 1713. évben megjelent cikk már felhívta a figyelmet az erdők fenntartható hasznosításáról: „hosszú távon csak annyit lehet elvenni az erdőből, amennyi újra tud nőni.”

 A fenntarthatóság legelterjedtebb meghatározását 1987.évben az ún. Brundtland Bizottság fogalmazta meg a Közös jövőnk jelentésében: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét." Nagyon találó David Brower környezeti aktivista megfogalmazása: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”.

 A fenntarthatóság négy alapelve a következőkben foglalható össze:

  • amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét,
  • amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadóképességét,
  • nem megújuló erőforrások felhasználásának mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal,
  • nem vehetjük el mások lehetőségét arra, hogy ők is kielégítsék a saját szükségleteiket (sem a jelenben más nemzetek és közösségek, sem a jövőben a következő generációk tartalékait).

 A fenntarthatóság három pillére a következő:

  • környezetvédelem,
  • társadalmi felelősségvállalás,
  • gazdasági teljesítőképesség.

A fenntartható fejlődés három alappillére szorosan összefügg. A gazdasági fejlődést együtt kell vizsgálni a környezetvédelmi és társadalmi hatásokkal.

 A szakemberek gyakran a fenntartható fejlődést egy háromlábú székként mutatják be, mely szerint csak akkor lehet egyensúlyban a rendszer – azaz Földünk -, ha a fenntarthatóság három pillére egymással párhuzamosan, azonos mértékben fejlődik. A fenntartható fejlődés alappillérei feltételezik, hogy fenntarthatóság csak a környezeti, társadalmi és gazdasági célok kölcsönhatásával érhető el.

 (A cikk internetes források felhasználásával került összeállításra)

Szólj hozzá