A KATA változása miatt a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő gazdasági társaság dönthet arról, hogy mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló összeállításával tesz eleget beszámolási kötelezettségének. Ez tehát választási lehetőség, amely esetében vizsgálni kell a feltételeket. Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
A törvény szerint befektetési vállalkozás és pénzügyi holdingvállalkozás nem élet az egyszerűsítés lehetőségével!
A részletes szabályokat a 398/2012.(XII.20.) Korm.rendelet tartalmazza. E rendelet hatálya kiterjed a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezetre.
A mikrogazdálkodó mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a rendelet melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti. A főkönyvi könyvelés során a rendelet melléklete szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a főkönyvi számlák továbbrészletezése. E szabály egyben azt is jelenti, hogy a társaság más számlatükröt is használhat, de ebben az esetben el kell készíteni a számlarendet is.
A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. A mikrogazdálkodói beszámoló a rendelet melléklete szerinti mérlegből és az eredménykimutatásból áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. Mindezekből következik, hogy nincs szabályzatkészítési kötelezettség sem! A gyakorlat természetesen ennél sokkal árnyaltabb. Nehezen képzelhető el, hogy a társaság a leltárkészítéssel kapcsolatos szabályokat ne rögzítse. De külön is ki kell emelni a pénzkezelési szabályzatot. Ezzel kapcsolatban elég csak az adózás rendjéről szóló törvényre hivatkozni. A törvény XII. fejezete foglalkozik a pénzforgalmiszámla-nyitási kötelezettség szabályaival. Az előírtak megkövetelnek meghatározott szabályok előírását, melyeket szabályzatba is kell foglalni. A készpénzfizetési szabályok megsértése mulasztási bírsággal járhat együtt. De megemlítendő a készpénzfizetés bejelentésével kapcsolatos előírás is. Az említett törvényi előírások gyakorlati alkalmazásához tehát mindenképpen szükségesnek tűnik a társaság saját szabályainak rögzítése is.
A leltárkészítéssel kapcsolatos szabályok is eléggé általánosak a számviteli törvényben. A leltározási feladatokkal kapcsolatos előírások rögzítése biztosíthatja csak a valós tartalmú beszámoló összeállítását.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az előírt feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.
Már említettük, hogy a mikrogazdálkodó kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést nem készít. A kiegészítő melléklet hiányát sok szakember kifogásolja is, ugyanis így a beszámoló egy sor információt nem tartalmaz a piac szereplői részére. Különösen a banki hitelbírálat során hiányozhatnak információk a mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódóan.
A hatályos kormányrendelet tartalmazza azokat az elszámolási, értékelési sajátosságokat, amelyek eltérnek a számviteli törvényben megfogalmazott szabályoktól. A cikk következő részeiben ezeket foglaljuk össze.
