A cikk első részében említettük, hogy az elszámolási, értékelési sajátosságokra még visszatérünk. Úgy lehetne megfogalmazni, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén leginkább az előírásokat kell betartani (szabályszerűséget követni), ugyanis a számviteli törvény szerinti választási lehetőségek itt nem adottak.
A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegében alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. Az ezzel kapcsolatos költségeket a tárgyévi költségek között kell elszámolni. Üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték ugyancsak nem mutatható ki. Részesedés vásárlása esetén a fizetett ellenérték lesz a részesedés bekerülési értéke. Az eszközök és az átvett terhek különbözete egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként jelenik meg a könyvekben. A jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető, de természetesen a várható kötelezettségekre kell céltartalékot képezni.
Az eszközök bekerülési értéke megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a mikrogazdálkodó nem számolhatja el
- az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
- felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díjat,
- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék összegét,
- szerződés közjegyzői hitelesítésének díját,
- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot;
- a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díjat,
- a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözetet, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.
E tételeket költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig) a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözet összege minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül, így azt egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. Itt jegyezzük meg, hogy az ellenőrzés megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül, jelentős összegű hiba nem állapítható meg.
Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni. A mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja. A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni.
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét. Az előzőektől eltérően a mikrogazdálkodó esetén a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező kamatot is magában foglalja.
A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni.
A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegében értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. Adott esetekben ez kedvezőtlen is lehet, ugyanis a piaci értéken való értékelés így nem valósítható meg és lehetséges, hogy a tőke bemutatása szempontjából fontos lenne. Ugyancsak nem alkalmazhatóak a valós értéken történő értékelés szabályai sem.
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak!
A cikk 3. részében folytatjuk a mikrogazdálkodói beszámoló készítésének speciális szabályait.
