Az Országgyűlés a 2022. december 7-i ülésnapján elfogadta az törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényt. A törvény megjelent a Magyar Közlöny 2022. évi 211. számában 2022. december 21-én.
A kihirdetett törvény összesen 37 törvény módosítását tartalmazza. Ezek a törvények a következők:
- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
- Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
- A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
- A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
- Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
- Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
- A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
- A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
- Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény
- Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény
- A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
- A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
- A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény
- A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
- A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
- A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
- A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
- A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény
- A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
- A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
- Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
A módosítások az egységes és koherens jogalkalmazás megvalósulását, valamint az európai uniós jognak és jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelést szolgálják. A módosítás fő célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.
A törvény 2023. január 1-jén lép hatályba. Egyes rendelkezései azonban 2023. április 22-én, 2024. január 1-jén, 2024. április 1-jén illetve 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
A módosítások közül kiemelendő a munka törvénykönyvének változása, mely szinte minden munkáltató működését érinti, így szükséges időben megismerni a változásokat és ennek megfelelően szervezni a munkaügyi feladatokat. Nyilvánvalóan a változások a munkavállalókat is érintik. E kérdésekkel a következő részekben foglalkozunk.