2023. július 4-én fogadta el az Országgyűlés a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvényt, mely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
Az ún. saláta törvény összesen 51 jogszabályt módosít, sok más egyéb mellett a közúti közlekedésről szóló törvényt, a szabálysértésekről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvet, az egészségügyről szóló törvényt, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, a családok támogatásáról szóló törvényt, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló törvényt, az államháztartásról szóló törvényt, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényt, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvényt is.
A módosítások közül a teljesség igénye nélkül kiemelhető, hogy mind a közúti közlekedés tekintetében kiszabható közigazgatási bírságok, mind a szabálysértési eljárásban, illetve a büntetőeljárásban kiszabható pénzbüntetés, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény egyes bírságtételei felemelésre kerülnek, a törvény indokolása szerint a jogsértések elleni fellépés visszatartó erejének növelése érdekében.
A Büntető Törvénykönyv módosítása alapján a büntetőeljárásban kiszabható pénzbüntetés egy napi tételének például a legkisebb és legmagasabb összege is emelkedik, így a maximálisan kiszabható pénzbüntetés összege a korábbi 270.000.000,-Ft helyett immár 351.000.000,-Ft lesz.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénymódosítás – a törvény indokolása szerint - megteremti a lehetőségét az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszony közötti áthelyezésnek, illetve a módosítás eredményeként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt. A módosítással a megszűnő jogviszonyokban a felmondási idő egységesen 30 napban kerül rögzítésre.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása a Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében kimondja, hogy a jogosult halála esetén azt is kötelezni lehet a belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás visszafizetésére, aki a számla felett rendelkezésre jogosult. Kötelezni lehet továbbá magát a pénzintézetet is, ha a visszautalandó összeg a fizetési számlán rendelkezésre áll, valamint akkor is, ha azért nem áll rendelkezésre, mert az ellátás összegét a pénzintézet saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordította, vagy ha azt követően terhelte meg a számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról.
A törvény módosítása rögzíti azt is, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó esetén – a korábbi főállású kisadózóhoz hasonlóan – arányos szolgálati időt kell számolni. A törvény az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében előírja, hogy nem kell megfizetni az 1000 forintnál alacsonyabb kamatot.
Az egészségügyről szóló törvény módosítása szerint a CT és MR diagnosztika terén az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat, és a törvény erejénél fogva megszüntetésre kerülnek azon finanszírozási vagy közreműködői szerződések, amelyeket a magánszolgáltatók kötöttek a NEAK-kal vagy az állami intézménnyel és az állam az eddigi magánszolgáltatói kapacitásokat maga fogja saját eszközállománnyal és személyzettel pótolni. A nem állami tulajdonban álló eszköz tulajdonosa az eszközét felajánlhatja megvételre az állam részére. Az egészségügyért felelős miniszter – az ellátási érdek fennállásának vizsgálata mellett, egészségügyi ágazati irányító jogkörében – pedig dönt arról, hogy a felajánlott eszközt az állam megvásárolja-e.
Az államháztartásról szóló törvény módosítása többek között tartalmazza, hogy a lakáscélú állami támogatást igénybe vevő személy, a támogatás alapjául szolgáló gyermek, a nem támogatott hiteladós adatairól és az igénybe vett támogatásra vonatkozó adatokról a Magyar Államkincstár – a hitelintézeti adatszolgáltatás alapján – nyilvántartást vezet. A törvény indokolása szerint a nyilvántartás vezetésének célja, hogy a támogatás iránti kérelmek benyújtása esetén a hitelintézet ellenőrizni tudja, hogy az igénylő vett-e már igénybe lakáscélú állami támogatást és mekkora összegben, illetve a támogatás alapjául szolgáló gyermekek után történt-e már igénybevétel.
A 2023. évi LIII. törvény egyes rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba, a kihirdetéstől számított 16. naptól kezdve 2025. január 1-ig, így valamennyi érintett jogszabály esetében feltétlenül javasolt külön ellenőrizni a változás időpontját.
|
|
