Az  ökológiai lábnyom  az erőforrásmenedzselésben és  társadalomtervezésben  használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott  technológiai  fejlettség mellett egy emberi  társadalomnak  milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Másképpen fogalmazva az ökológiai lábnyom azt a területet jelenti tehát, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia stb.). Mértékegysége hektár/fő/év. A  biokapacitás  pedig azt mutatja meg, hogy egy főre mekkora termőterület jut. Egy ország teljes biokapacitását a rendelkezésre álló termékeny területek hektárban mért nagyságával fejezhetjük ki.

...

A KATA változása miatt a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő gazdasági társaság dönthet arról, hogy mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló összeállításával tesz eleget beszámolási kötelezettségének. Ez tehát választási lehetőség, amely esetében vizsgálni kell a feltételeket . Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket :

...

  Adó 2022.10.03. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élen jár az adózással összefüggő folyamatok digitalizációjában, szolgáltatásaival hatékonyabbá teszi az adózók üzleti és ügyviteli folyamatait. A NAV rövidesen új, online szolgáltatást indít: gép–gép kapcsolaton keresztül teszi elérhetővé az online pénztárgépekből érkező adatokat.

...

A különböző médiákban gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, biodiverzitás, stb. Már-már néha kissé elkoptatott fogalomként tekintjük ezeket, pedig nagyon szoros kapcsolatban vannak a jövőnkkel. Bizonyára (sajnos) mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy „egyesek” az erdőbe viszik vagy hagyják szemetüket. Milyen szomorú látvány ez! Vagy a szelektíven gyűjtött szemetünket begyűjtéskor összeöntik. Ugyanakkor szívmelengető, hogy az óvodás gyerek már figyelmeztet, hogy az ivóvizet többször használható kulacsba töltsük, vagy fogmosáskor zárjuk el a csapot. Mindezek a példák talán igazolják, hogy jobban meg kellene ismerni e fogalmakat, mert valóban a ...

A devizaáttérés esetei a következők lehetnek:

• forintról devizára való áttérés,
• devizáról forintra való áttérés,
• devizáról más devizára való áttérés.

• ...

Az előző cikkemben a diákhitelről írtam. Többen is érdeklődtek, hogy szakmai oktatásra, képzésre hogyan vehető igénybe hitel. Erre szolgál az un. Képzési hitel : a Diákhitel Központ és a Hitelfelvevő között határozott időtartamra létrejött képzési hitelszerződés alapján nyújtott pénzkölcsön . Korábban a Képzési hitelnek is kétféle változata volt, de a jelenlegi szabályozás szerint csak a képzési díj finanszírozása érdekében vehető hitel igénybe . A Képzési hitel tehát az önköltséges képzések díját fedezi. Képzési hitel olyan szakképző intézménnyel vagy felnőttképzővel fennálló jogviszony alapján igényelhető és folyósítható, amely szakképző intézménnyel vagy felnőttképzővel a Diákhitel szervezet ...

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

• az adós határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. (Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.)
• az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
• az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
• az adóssal ...

Amennyiben a vállalkozó a beszámolási kötelezettség , illetve lehetőség figyelembevételével az adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített devizában, a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített deviza helyett más – a létesítő okirat módosításában szereplő – devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való áttéréskor a számviteli törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmaznia. A devizaáttérés esetei a következők lehetnek:

• forintról devizára való áttérés,
• devizáról forintra való áttérés,
• devizáról más devizára való áttérés.

...

A felsőfokú tanulmányok megkezdése, folytatása igencsak igénybe veszi a családi költségvetést. Éppen ezért érdemes tanulmányozni a finanszírozási lehetőségeket, így a diákhitelek különböző formáit. Alapos és pontos kalkulációt célszerű készíteni a hitel felvétele előtt, ugyanis ez nem támogatás, hanem kedvező forrás a tanulmányok finanszírozására, de a felvett összeget vissza kell fizetni. Az elmúlt években – főleg a szülők – sok rossz tapasztalattal találkozhattak a hitel felvételével összefüggésben, így most sem árt az óvatosság. Családi döntés szükséges, mert a felsőfokú oktatás egyféle befektetés a család részéről, így fel kell mérni, hogy milyen összegű „külső” forrásra van szükség.

...

A 2013. évi V. törvény 3:48 § (1) bekezdése szerint: „A jogi személy jogutód nélkül megszűnik , ha

• határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
• megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
• a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését; vagy
• az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.”

...

A felsőfokú tanulmányok megkezdése, folytatása igencsak igénybe veszi a családi költségvetést. Éppen ezért érdemes tanulmányozni a finanszírozási lehetőségeket, így a diákhitelek különböző formáit. Alapos és pontos kalkulációt célszerű készíteni a hitel felvétele előtt, ugyanis ez nem támogatás, hanem kedvező forrás a tanulmányok finanszírozására, de a felvett összeget vissza kell fizetni. Az elmúlt években – főleg a szülők – sok rossz tapasztalattal találkozhattak a hitel felvételével összefüggésben, így most sem árt az óvatosság. Családi döntés szükséges, mert a felsőfokú oktatás egyféle befektetés a család részéről, így fel kell mérni, hogy milyen összegű „külső” forrásra van szükség.

...

Magyarországon sok olyan társaság van, amelyek jelentős, devizában felmerülő forgalmat bonyolítanak. Gyakran felmerülő az árfolyammozgásokból származó veszteség, illetve az eredmény ingadozásának elkerülése. Emiatt is vetődik fel a könyvvezetés és beszámolókészítés devizanemének megváltoztatása, vagyis a számviteli beszámolók devizában való elkészítése. 2010. január 1-jétől a számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a vállalkozások könyveiket euróban, 2014. évtől pedig amerikai dollárban is vezethessék az egyéb devizákra vonatkozó korlátok figyelembe vétele nélkül, és beszámolóikat is a választott devizában készítsék el.

...

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az éves beszámolóban az adatokat – néhány kivételtől eltekintve – ezer forintban kell megadni . Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni . A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában ...

2022. szeptember 1-jén hatályukat vesztik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (2012.évi CXLVII törvény) szabályai, ezért a jelenlegi KATÁSOKNAK 2022. augusztus 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik a KATA adóalanyiságuk.

...

A 2022. évi XIII. törvény meghatározza a  kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult alanyi kört. Az  adó választására jogosult az  egyéni vállalkozóról és az  egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, amennyiben megfelel a  törvény főfoglalkozású kritériumának. Ebből következően társas vállalkozás nem lehet a KATA alanya, vagyis ezek a társas vállalkozások a számviteli törvény hatálya alá kerülnek. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint így ezen vállalkozások könyveiket a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetniük, tevékenységükről számviteli beszámolót kell készíteniük. Vélhetően e feladatok megoldásához könyvelő alkalmazása is ...

A tagok úgy is dönthetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a döntéshozó szerv egy ülésen határoz . Ez esetben erre az ülésre el kell készíteni az átalakulási tervet, amelyben az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra - mint mérlegfordulónapra - vonatkozó vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet szerepelhet.

...

A 34/2021 ITM rendelet értelmében a jövőben csak azok a szakemberek végezhetnek égéstermék-elvezető építést, szerelést, karbantartást akik megszerzik a rendelet 1. mellékletének 86. sorában található égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó szakképesítést.

...

A jogi személy döntéshozó szerve az átalakulásról jellemzően két alkalommal határoz. Ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek, a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját és megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb - jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt - okiratok elkészítésével .

...

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint  a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság. A 2022. évi XIII. törvény meghatározza a  kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult alanyi kört. Az  adó választására jogosult az  egyéni vállalkozóról és az  egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, amennyiben megfelel a  törvény főfoglalkozású kritériumának. Ebből következően társas vállalkozás nem lehet a KATA alanya.

...

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 2022. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 24 000 000 forintot. Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 2022. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 120 000 000 forintot.

...

Az előzőeken kívül csökkenthető az adóteher a vállalkozói kivét elszámolásával is. Az egyéni vállalkozó tulajdonképpen önmagát foglalkoztatja . Ezért a bevételeiből úgymond kivett összeg mintegy fizetésként funkcionál. Ennek nagysága rajta múlik. Ezután adó fizetésére köteles, mint munkáltató. A kifizetett összeg személyi jövedelemadó köteles, melynek mértéke 15 %. A vállalkozói kivét a vállalkozás szempontjából költség , a magánszemély szempontjából bevétel, jövedelem. Nyilvánvalóan az elszámolt költséggel csökkenthető az adóteher!

...

Kérdés, hogy mi történik akkor, ha mégis céges számlát kell kiállítani? Ez esetben az adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal. Mit tehet ilyen esetben az adóalany? Ha a KATA alanyiság megszűnik (illetve nem is jön létre) a főfoglalkozású vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a vállalkozói szja szerinti adózás alá kerül. Abban az esetben, ha nem kíván a vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózni, úgy az adóhatóságnak bejelentheti, hogy a vállalkozói átalányadózás szerinti adózást választja.

...

A Magyar Közlöny 2022. július 18-i 118. számában megjelent a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról. A törvény szerint kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó . Az adó alanya a  főfoglalkozású egyéni vállalkozó. A  tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint. Az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évre meghatározott keretösszege 18 millió forint. Az említett értékhatárt meghaladó bevételrész után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetni. A  kisadózó jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint.

...