A törvény módosítás kapcsán összefoglaljuk a most látható törvény változásokat, amelyek a KATA és KIVA adózást választó vállalkozókra vonatkozik.
KATA változások:
A KATA szerinti adózást választó adóalanyok bevételének fogalmát változtatta meg a törvény. Ezen adóalanyok 6 millió Ft-os értékhatárig nem fizettek adót, csak a kisadózó tételes adóját. Ezen összeghatár túllépését követően pedig egy 40%-os különadót fizettek. Ezért ezek az adóalanyok fejlesztési támogatásként kapott összege beleszámított a 6 milliós összeghatárba.
Ennek módosítását rendezte le a 2017-évi törvény módosító csomagja, hiszen az ilyen fejlesztési célra nyújtott támogatás a későbbiekben nem számít bele a 6 milliós bevételi összeghatárba. Ezen adóalanyok a bevétel számítása során ezen fejlesztési támogatásokat figyelmen kívül hagyhatják.
Jelentős módosítás az is, hogy ezt a rendelkezést az adóalanyok visszamenőleges hatállyal már 2014. évtől kezdődően alkalmazhatják.
Természetesen ezen vállalkozásoknak a módosítást önellenőrzés keretében kell megtenni.
KIVA változások:
A KIVA bevezetésének lényege az volt, hogy a kisvállalkozások, akik kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek ne teljesítés szemlélet után adózzanak, hanem csak az un. pénzforgalmi szemlélet alapján, ami azt jelentette számokra, hogy csak a ténylegesen pénzmozgással járó tételek kerülnek a bevételek, illetve a költségek közé. Viszont pont ennek bonyolultsága miatt, hogy nagyon sok volt az adóalap módosító tételük, ezért a kormány folyamatosan próbálja ezen adózói kört bővíteni az által, hogy az adózási módszert egyszerűsítik.
A bővítés első lépcsőfoka, hogy az eddigi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszám adatot 100 főre emeli, hiszen akkor csak ennek túllépése felett szűnik meg az adóalanyiság.
Az adómódosító csomag kapcsán már nem a pénzforgalmi szemléletből kívánja levezetni az adó alapot, hogy ezt a bonyolult számítási módot megszüntesse, hanem a növelő és csökkentő tételek egyenlegét veszi alapul az adó számításánál, illetve a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összeg képezi az adó alapját.
1./ A felhalmozott veszteség elszámolásának módja:Az elszámolás tekintetében megszűnik az a szabály, hogy az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben lehet felhasználni.
2./ A csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, illetve a pénztár csökkenésének összege. Ide tartozik például még a kapott osztalék összege is.
3./ Növelő tételek közé tartozik pl. Saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget, a pénztár meghatározott növekménye, valamint a fizetett osztalék.
Ezen szabályok betartása miatt pontosításra került az osztalék fogalma, valamint az is, hogy mit jelent a pénztár növekménye.
A NAV 2017. december 31-ig tájékoztatja az adóalanyokat különféle adóalap módosító tételekről, amelyeket figyelembe vehetnek az adó kialakításánál.
A törvény csomag megváltoztatta az adóelőleg fizetés szabályait is. Így a pénzeszközök változását illetve a megfizetett KIVA adót nem kell az adóelőleg összegébe majd beleszámítani. Figyelembe lehet majd venni az összes járulékalapot képező jövedelmet, természetesen csökkenne az alkalmazottak után igénybe vehető kedvezménnyel.
