Szeptember-október a felsőoktatásban a beiratkozás és a hitelfelvétel időszaka. Mivel a fiatal diplomások egyre nagyobb számban vállalnak önként vagy kényszerűen külföldön munkát, sokukban felmerülhet, hogy a Magyarországon felvett diákhitelük ténylegesen behajtható-e rajtuk az Európai Unió országaiban vagy az azon kívül. Bár esetükben is érvényes a szerződések betartási kötelezettségére vonatkozó, még a római jogból származó jogelv, mégis előfordulhat, hogy valaki nem akarja, vagy nem tudja visszafizetni a tanulmányai folytatásához felvett diákhitelét.
A felvett diákhitel törlesztése az ún. törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelemtől függ, amelyről az adóhatóság évente adatot szolgáltat a Diákhitel Központnak. Amennyiben az érintett az előírt törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, sor kerülhet a hitelszerződés azonnali hatályú felmondására (pl. egyévi törlesztési kötelezettséget meghaladó tartozás esetén), és a teljes tartozást a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az adóhatóság – belföldön – az Art. rendelkezései szerint adók módjára hajtja be, azaz a diákhitellel kapcsolatos tartozás ún. adók módjára végrehajtható köztartozásnak minősül. Nincs szükség tehát az adóssal szemben a tartozás miatt külön peres eljárásra, adómegállításra stb., a visszafizetendő összeg késedelmi kamataival együtt az adóvégrehajtás szabályai szerint behajthatóvá válik. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett adós részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni, azaz a végrehajtás megindítását meg kell előznie egy előzetes felszólításnak. Az adóvégrehajtás belföldön a munkabérből való letiltás, a bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízás (inkasszó), az esetleges ingó és ingatlan vagyontárgyakra vezetett egyéb végrehajtási intézkedésekkel történik. Ha az adóvégrehajtás során történő behajtás nem vezet eredményre, elvileg további polgári eljárás (fizetési meghagyás, polgári per vagy végrehajtási eljárás) is indítható.
A diákhitelről szóló kormányrendelet szerint a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztésére és behajtására az Art. rendelkezései irányadóak azzal, hogy a végrehajtáshoz való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el (az általános adójogi szabályoktól eltérően nem különül el tehát a követelés elévülésének, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülésének időpontja). A végrehajtáshoz való jogot bármely végrehajtási cselekmény (fizetési felszólítás, foglalás stb.) megszakítja.
Amennyiben az adós végleges jelleggel, vagy ideiglenesen, de hosszabb időre külföldre távozik, és nincs belföldön végrehajtható jövedelme, vagyontárgya, felmerül a kérdés, hogy a Diákhitel Központ követelése ténylegesen mennyiben érvényesíthető.
A külföldön tartózkodókkal szembeni követelések gyakorlati érvényesíthetősége az alkalmazandó külföldi jog, az előlegezendő költségek, és az adósok esetleges vagyontalansága miatt általában véve bizonytalan, az eljárások, ha egyáltalán elindulnak, egyáltalán nem mindig vezetnek eredményre. Nagyobb esély van a követelések behajtására, ha az adott ország a követelések, különösen a köztartozások, a tartásdíjak stb. behajtásához egyezmény alapján jogsegélyt nyújt, illetve az Európai Unión belül, ahogy a későbbiekben részletezzük, ahol a tagállamok között széles körű együttműködés valósul meg bizonyos köztartozások kölcsönös behajtása terén. A magyar adóhatóság is nyilvánosságra hozott már több olyan esetet, amelyben külföldi (EU-) állampolgár magyarországi adótartozása miatt más a behajtási jogsegély keretében más EU-tagállam adóhatósága járt el sikeresen, és a magyar adóhatóság követelése – ha nem is rövid időn belül – de megtérült.
Elsőként vizsgáljuk meg a nem EGT-tagállamba távozott, vagy tartósan ott élő adós helyzetét a diákhitel behajthatósága szempontjából. Azzal az adóssal szemben, aki adózási szempontból nem minősül belföldi illetőségűnek, illetőleg egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön, olyan állam területén tartózkodik, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, vagy amely az adóbehajtásra vonatkozóan nem nyújt jogsegélyt a tartozás behajtás érdekében a Magyar Állam követelésének behajtása érdekében – jutalék ellenében – az illetékes magyar minisztérium által megbízott követelésbehajtó (magán)cég jár el az adott ország előírásainak megfelelően. A cég jutalékát a behajtást kérő köteles megfizetni. Ez a megoldás ténylegesen általában azt jelenti, hogy a cég, jellemzően a magyar polgári peres eljárással rokon szabályok szerint peres vagy más, pl. végrehajtási eljárást kezdeményez a külföldi bíróságok, hatóságok előtt. Az eljárások jogerős befejezését követően nyílhat meg a lehetősége a követelés tényleges behajtására (feltéve, hogy az adós az adott államban rendelkezik megfelelő, végrehajtható bevétellel, jövedelemmel, vagyontárggyal). Az ilyen jellegű eljárások a hazai eljárásokhoz hasonlóan évekbe telhetnek, pénzügyi szempontból bizonytalan kimenetellel.
Az EGT-tagállamokba távozó, ott munkát vállalók esetében meg kell vizsgálni, hogy a felvett hallgatói hitel miatti tartozás behajtására alkalmazhatóak-e a 2013. adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény rendelkezései. Az ún. európai behajtási jogsegély alkalmazása esetén az előzőekben említett hosszadalmas eljárásokra nincs szükség, és speciális eljárási rend szerint, a peres eljárásokhoz képest lényegesen rövidebb idő alatt ténylegesen behajthatóvá válhat a követelés. Az említett törvény szerinti behajtási jogsegély teljesítésének esetei, szabályai azonban szigorúak, azokat egyáltalán nem lehet alkalmazni bármilyen köztartozás behajtására. Az EU-s behajtási jogsegély keretében ugyanis adótartozást pl. be lehet hajtani, de társadalombiztosítási járulékok, helyi adók miatti tartozásokat, közüzemi díjakat, parkolási bírságokat, más, szerződésen alapuló vagy büntető eljárásban kiszabott tartozásokat akkor sem, ha azok jellegüket tekintve az adókhoz, illetékekhez hasonlóak. A törvényszöveg elemzése alapján egyértelmű, hogy az adók módjára behajtható köztartozás (köztük a vissza nem fizetett diákhitel) nem minősül adónak, illetéknek, vagy ezekkel kapcsolatos bírságnak, kamatnak, díjnak. Így behajtási jogsegélyt a hivatkozott törvény alapján a magyar adóhatóság – jogszerűen – nem kérhet, fordított esetben pedig nem teljesíthetné jogszerűen egy EGT-tagállam hasonló jogsegély-kérelmét sem.
Mielőtt azonban az érintett adósok elégedetten hátradőlnének, vegyék figyelembe azt is, hogy az európai behajtási jogsegély alapján ugyan nem, de az említettek szerinti kétoldalú jogsegélyegyezmények vagy az adott ország általános jogi előírásai szerint az adók módjára behajtható köztartozások, így a diákhitel miatti tartozás külföldön történő behajtása érdekében a Magyar Állam nevében a kiválasztott követelésbehajtó szakcég minden további nélkül eljárhat. Az elévülési időn belül azt sem lehet kizárni, hogy pl. az adós Magyarországon ingatlant örököl vagy más, végrehajtható vagyontárgyat szerez, amelyre vonatkozóan az adóhatóság végrehajtási jogot, jelzálogjogot jegyeztethet be, vagy a végrehajtás más eszközeivel élhet.
