A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális,
illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 3.
Nyugdíj és korhatár előtti ellátás I.
A gyermekvállaláshoz köthető juttatásokat követően az időben egy „nagyot ugorva” egészen más életszakaszhoz – a nyugdíjas korhoz – kapcsolódó ellátások esetében vizsgáljuk meg a keresőtevékenység folytatására vonatkozó szabályokat.
A korhatár előtti ellátás, illetve az öregségi nyugdíj esetében „többes” korláttal is találkozhatunk, hiszen ezen ellátások igénybevételének alapfeltétele a keresőtevékenység megszüntetése.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény vonatkozó szakaszai úgy rendelkeznek, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, az érintet Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat.
Sőt a Tny.18. § (4) bekezdése mindezt azzal egészíti ki, hogy nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra az sem, aki
- aki EGT-államban,
- az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban
az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.
Ugyanezen szabályokat megfelelően alkalmazni kell a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság esetében is.
Így tehát, aki korhatár előtti ellátást vagy nyugellátást szeretne igénybe venni, annak a Magyarországon vagy az említett államokban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát – legkésőbb a folyósítás kezdőnapját megelőző napjáig – meg kell szüntetnie.
Az ellátás folyósításának második napjától aztán – az esetlegesen fennálló, későbbiekben részletezett kereseti korlát figyelembe vételével – ismét szabadon létesíthető új jogviszony.
Egyszerű, lényegét tekintve szimbolikus és plusz adminisztrációt jelentő szabályról van szó, hiszen mindez a gyakorlatban csak annyit jelent, hogy a továbbdolgozni vágyó nyugdíjas egyetlen napra megszünteti a jogviszonyát és a következő naptól újat létesítve folytatja a munkavégzést. Annál is inkább feleslegesnek tekinthetjük ezt az előírást, mivel a közszféra vonatkozásában önálló jogszabályi hely (Tny. törvény 83/C §-a) rendelkezik arról, hogy a munkavégzés és a nyugdíj folyósítása együttesen nem lehetséges.
Fejtörést legfeljebb külföldön folytatott kereső tevékenyég jelenhet, mivel a külföldi munkaadó nem mindig „érti meg”, hogy mi értelme van megszüntetni a jogviszonyt akkor, ha két nap múlva ismét megkötjük a munkaszerződést.
Persze bármilyen ismert szabályról is van szó, körültekintően kell eljárni, mert „tévedés” esetén elutasításra kerül az igény, vagy ami még rosszabb visszavonásra kerül a nyugellátást megállapító határozat, a felvett ellátást pedig vissza kell fizetni.
Az egyik gyakori hiba a biztosítási jogviszony fennállásának tilalmára vonatkozó előírás helytelen értelmezése. Például, ha az igénylő július 1-től kéri a nyugellátást, akkor nem járható út, hogy a jogviszonyát megszünteti június 30-ával és július 1-jével máris újat létesít. Ezt legkorábban csak július 2-ával teheti meg, hiszen 1-jén a nyugdíjfolyósítás első napján nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
Nem egyszer éri „kellemetlen” meglepetés a megbízási jogviszonyban álló igénylőt is, aki biztosítási kötelezettségének elbírálására utólag – nem egyszer a nyugdíjazást követően – kerül sor és csak a NAV adatszolgáltatása feldolgozását követően szerez arról tudomást a nyugdíjbiztosítás, hogy a nyugdíjazás időpontjában biztosított volt.
Az esetek többségében a bevallás, illetve a munkavégzésre irányuló szerződések utólagos „javításával” sikerül elhárítani a problémát.
Nem akadálya viszont a nyugellátás megállapításának a Tbj. 5. § (2) bekezdés alá tartozó választott tisztségviselői jogviszony (pl. gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, önkormányzati képviselő), illetve az egyéni vagy társas vállalkozói valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatása.
A korhatár előtti ellátás érdekében azonban mind az egyéni és társas vállalkozói, mind pedig az őstermelői jogviszonyt meg kell szüntetni.
