A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális,
illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 4.
Nyugdíj és kórhatár előtti ellátás II.
Amennyiben az igénylő számára a kórhatár előtti ellátás, illetve a nyugellátás megállapításra került – akár a folyósítás kezdetének a másnapjától – ismét létesíthet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt. E tekintetben azonban a kórhatár előtti ellátásban részesülőnek, illetve azon saját jogú nyugdíjasnak, aki még nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíj kórhatárt kereseti korlátot is figyelembe kell vennie.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B. szakasza értelmében, a kórhatárt be nem töltött nyugdíjas amennyiben
- az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve
- egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,
és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát ez évben a 18 x 127.500 = 2.295.000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíj kórhatár betöltéséig a nyugdíj folyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a Tny. 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.
Az említett kereseti korláttal (tehát a minimálbér 18-szorosa) kapcsolatban két fontos tényt kell megjegyeznünk:
- egyrészt ez minden érintett számára azonos, fix összeg függetlenül a nyugdíjazás időpontjától, illetve az adott évi jogviszony tartamától (például, ha egy munkavállaló 2017. december 1-jén válik nyugdíjassá 2017-ben ugyanúgy 2.295.000 forintot kereshet ellátása korlátozása nélkül, mint aki 2017. január 1-étől dolgozik nyugdíj mellett), másrészt
- a korlát számítása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni.
Ez azt jelenti, hogy a korlát összegének nem része az osztalék, a cafetéria keretében kapott juttatások vagy a járulékalapot nem képező jövedelem (pl. jövedelem pótló kártérítés).
A kisadózó esetében, aki nyugdíjasként nem minősül főállásúnak, illetve biztosítottnak 0 forint az ellátási alap, így az ebből származó jövedelem nem része a kereseti korlátnak. Az EKHO szerinti adózást választó nyugdíjas szintén nem kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére (csak 11,1 százalékos EKHO terheli), így ez a jövedelem sem képezi részét a kereseti korlátnak.
EVÁS nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék alapja az EVA alap 10 százaléka, ami természetesen része a kereseti korlátnak.
A kórhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyre a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a Tny.tv. 83/B. §-át ugyancsak alkalmazni kell. Mivel az említett ellátásban részesülők nem minősülnek sajátjogú nyugdíjasnak ezért kisadózóként (feltéve, hogy nincs más kizáró ok) főállásúnak tekintendők, tehát a kereseti korlát számításánál az ebből származó havi ellátási alapot (90 vagy 150 ezer forintot) kell számításba venni. Szintén része a kereseti korlátnak a 15 százalékos EVA alap.
A kereseti korlát összegének a meghatározásával összefüggésben figyelmeztetnünk kell az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtását segítő 195/1997.(XI.5.) Korm. Rendelet (Tbj.R.) 4/A szakaszának (2) bekezdésére, amely arról rendelkezik, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
Például, ha egy kórhatár előtti ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonya 2016. szeptember 1-től december 31-ig állt fenn, akkor az erre az időtartamra 2017 februárjában kifizetett 800 ezer forintos megbízási díjból származó járulékalapot képező jövedelmet a kereseti korlát számítása szempontjából is a 2016. év adott időszakára kell figyelembe venni.
