A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 6.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
Az említett ellátások keresőtevékenységhez való viszonyát szintén a kettős tiltás jellemzi: a jogosultsági feltételek között szerepel, hogy igénylő nem folytathat keresőtevékenységet, illetve ha már megállapításra került a számára az ellátás, akkor sem dolgozhat korlátlanul.
Mindenekelőtt az kell tisztáznunk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény alkalmazásában mit kell keresőtevékenységnek tekinteni. A törvény 1. § (1) 4. pontja szerint keresőtevékenységnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti kereső tevékenység minősül azzal, hogy
- az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
- az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.
Tehát, ha az egyéni és társas vállalkozó biztosítása szünetel (pl. az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét) a további jogosultsági feltételek fennállása esetén jogosult az ellátásra.
A Flt. törvény említett szakasza szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység csak akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó éves bevétel meghaladja a 600 ezer forintot.
Az ellátások folyósítása melletti munkavégzést korlátozó szabályok jóval megengedőbbek. A törvény 10. § (2) b) pontja, illetve 13. § (2) d) pontja értelmében akkor kell keresőtevékenység miatt megszüntetni az érintett rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátását, amennyiben az ebből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A jogszabály alkalmazásában minimálbéren a Tbj. 4. § s) pontjának 1. alpontjában meghatározott (tehát a „normál”) minimálbért kell érteni, azzal, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabály alkalmazása a biztosított egyéni és társas vállalkozónál adott esetben a garantált bérminimumot kell figyelembe venni. A jogszabály ezen utalása (10. § (2a) bekezdése, 13. § (2a) bekezdése) azért is fontos, mert ez egyértelműsíti, hogy az említett előírások során jövedelemként az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. (Azért e következetés, mert sajnos a jövedelem e tekintetben való meghatározásával adós marad a törvény.)
Tehát ami a lényeg: két egymást követő hónapban bármilyen összegű jövedelmet szerezhet az ellátásban részesülő, de a harmadik hónapban ügyelnie kell arra, hogy az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelme ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz a 225.000 forintot, illetve egyéni és társas vállalkozó esetében pedig – ha a minimális egészségbiztosítási járulékának az alapja a garantált bérminimum 150 százaléka – a 241.500 forintot
Például, ha egy társas vállalkozó egybe katás egyéni vállalkozói is, akkor a társas vállalkozásban a tagi jövedelmének minden harmadik hónapban kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százalékával. Kisadózói jövedelmét viszont nem kell figyelembe venni, hiszen nem főállásúként nem rendelkezik ellátási alappal. Szintén nincs jelentősége a társas vállalkozásban szerzett esetleges osztalékának sem.
Az összeghatár túllépése esetén az ellátás folyósítása nem szünetel, hanem megszűntetésre kerül. Ugyancsak meg kell szüntetni az ellátást, ha az érintett foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (tehát „feketén”, bejelentés nélkül) került sor és erről az ellenőrző hatóság jelzése alapján a folyósító tudomást szerez.
