Közbeszerezések egybeszámítása,
annak jelentősége; az „egy beszerzés” kategóriája
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazása szempontjából az ajánlatkérő szervezetek számára visszatérő problémát jelent a beszerzések becsült értékének meghatározása, különösen az ún. „egybeszámítási szabály” megfelelő alkalmazása.
A beszerzés becsült értékének meghatározása minden eljárás megkerülhetetlen része, amely mindenekelőtt a beszerzésre irányadó eljárásrend megválasztása szempontjából bír kiemelkedő jelentőséggel.
A becsült érték meghatározásának alapszabályát a Kbt. 16. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rögzíti: „A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.”
Jelen írás keretében a becsült érték meghatározása szempontjából leggyakoribb problémát okozó, részekre bontás tilalmával (gyakran egybeszámítási szabályként hivatkoznak rá) foglalkozunk. Ennek lényege, hogy tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely a Kbt., illetve az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerüléséhez vezet. [Kbt. 19. § (2) bek.]
Az idézett szabály nem tiltja a beszerzések különböző időpontban, külön szerződések keretében történő megvalósításának lehetőségét. Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor.
A jogalkalmazók szempontjából a legnagyobb kihívást annak megítélése jelenti, hogy mi minősül egy közbeszerzésnek. Az „egy beszerzés” kérdésében iránymutatásul szolgálnak a Kbt. 19. § (3) bekezdésében foglaltak. E szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás megrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
Fenti kategóriák hátterében az Európai Bíróság által követett ún. funkcionális megközelítés áll, amely szerint az egy beszerzésnek minősülés szempontjából a műszaki-funkcionális egységnek van jelentősége. Ez például építési beruházás esetén azt jelenti, hogy a külön szerződésekbe foglalt építési munkák esetén azt kell vizsgálni, hogy azok együtt egy funkciót töltenek-e be, műszaki, illetve gazdasági értelemben. A szolgáltatás-megrendelések értékelése során is ugyanez a funkcionális megközelítés érvényesül, jóllehet a Kbt. szóhasználata szerint az ugyanazon közvetlen célra irányultság jelenti a vizsgálódás kiindulópontját. A szolgáltatások egybeszámítása esetén azok szakmai tartalmából kell kiindulni. Az árubeszerzések esetén a hasonló felhasználás megítélése okozhat problémát. E tekintetben a felhasználás közvetlen célját szükséges vizsgálat tárgyává tenni.
A részekre bontás kérdésében ugyan – fenti kategóriákon túl – általános zsinórmérték nem adható, a funkcionális egység és a rendeltetésszerű joggyakorlás minden esetben kellő kiinduló pontot jelentenek.
A témában figyelmükbe ajánljuk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában született Útmutatóját (megjelent a Közbeszerzési Értesítő 2017. évi 95. számában, 2017. június 9-én; elérhető itt:
http://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/d9/2d/d92d70f1-fdbb-49d0-91d5-bb48bd8f6da8/utmutato.pdf ), valamint a Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége által publikált, gyakorlati kérdéseket tartalmazó Példatárat, amely az uniós audit tapasztalatok alapján konkrét példák mentén igyekszik támpontokkal szolgálni (elérhető itt: http://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/50/22/50223d90-7ec2-4270-8aa1-836b8840ea23/peldatar.pdf)
