Adózás rendje, adóigazgatás, adóvégrehajtás
1. rész: Az adózás rendje
Három részből álló cikksorozatot indítunk, amelyben a 2018-tól hatályba lépő adóeljárási szabályokat mutatjuk be. Az egyes részek külön-külön szólnak majd az adóeljárás jelenleg hatályban lévő jogszabályairól, így most elsőként a „megújult” 2017. évi CL. törvény részleteit járjuk körbe.
Az új adózás rendjéről szóló törvényben szerepelnek az adóigazgatás különös szabályai. Részben vett át a jelenlegi Art. a régi 2003-as jogszabályból rendelkezéseket, de számos új jogszabály is helyet kapott benne.
A megújult törvény 8 részből és 3 mellékletből áll, az alábbiak szerint:
1. Alapvető rendelkezések
2. Az adókötelezettségek részletszabályai
3. Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági szolgáltatás
4. Egyes adóigazgatási eljárások
5. Jogkövetkezmények
6. Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységek bejelentése, szakmai továbbképzés
7. A NAV által nyújtott szolgáltatások
8. Záró rendelkezések
Mellékletek:
i. A NAV-hoz bejelentendő adatok
ii. A NAV-hoz, Önkormányzathoz benyújtandó adóbevallások időpontjai
iii. Az adók és költségvetési támogatások esedékessége
Az Art. 275 paragrafusból áll, fontos megemlíteni, hogy mostantól már 3 jogszabályt is figyelnünk kell, hiszen nem csak az Art. újult meg hanem „kaptunk” két új jogszabályt is: Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényt, ill. az adóvégrehajtásról szóló 2017. évi CLIII. törvényt.
A 2003-as Art.-ból számos rendelkezés pedig az anyagi jogszabályokba került át, így pl. néhány személyi jövedelemadót érintő kérdést az Szja törvényben, néhány Áfa-t érintő rendelkezést pedig az Áfa törvényben kell a továbbiakban keresnünk.
A jogszabályalkotó még 2016-ban terjesztette be a koncepcióját az adózás rendjével kapcsolatban, az akkori tervezet indokolásában az állt, hogy az „újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfél központú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.” (Forrás: Kormány T/17994. számon benyújtott adózás rendjéről szóló törvény javaslata)
Mivel a jogszabály igen részletes, ezért mélyebb magyarázatra jelen cikkben nem kerülhet sor, azonban az egyes részekből a leglényegesebb tudnivalók ismertetését megkísérelem.
1. Alapvető rendelkezések:
Tartalmazza az alapelveket, melyekben lényegi változás nem történt a korábbi szabályozáshoz képest, ill. meghatározza azon személyek körét, akiknek adózással és költségvetési támogatási ügyeivel kapcsolatban az Art. rendelkezéseit alkalmazniuk kell. (hatály) Itt találjuk az értelmező rendelkezéseket is.
2. Az adókötelezettségek részletszabályai:
A második rész tartalmazza a bejelentkezés és bejelentés szabályait, az adóregisztrációs eljárás szabályait, ill. itt találhatjuk az adófizetési biztosíték, mint új jogintézmény részleteit is. Az adófizetési biztosíték szabályairól már korábbi cikkünkben említést tettünk. Ebben a részben a 40. §-ban találjuk pl. a készpénzfizetés bejelentésének szabályait is, de az adó megállapítás, bevallás, az adófizetés és adóelőleg-fizetés szabályait is ebben a részben kell keresnünk. Ebben a fejezetben került szabályozásra az online pénztárgépek engedélyezésével kapcsolatos jogszabály anyag, ill. az EKÁER, az étel-, ital automaták szabályai is. A pénzforgalmi számlanyitási kötelezettséget (lényegében változatlan tartalommal) is itt keressük.
3. Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági szolgáltatás:
Az adótitokkal, adóhatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos rendelkezések e részben kaptak helyet.
4. Egyes adóigazgatási eljárások:
E részben a kockázatelemzési eljárás részleteit találjuk, és bár a korábbi Art. is tartalmazott az eljárásra vonatkozólag szabályokat, fontos megjegyezni, hogy mint nevesített adóigazgatási eljárás, csak az „új” Art-ban szerepel. A hatósági adó megállapítás, az utólagos adó megállapítás, ill. az adózói minősítések rendelkezéseit is itt találjuk.
5. Jogkövetkezmények:
A pótlékok, bírságok, és intézkedések szabályait találjuk ebben a részben, változás csak a 207. §-ban szabályozott késedelmi pótlék előírásának összegében van (emelkedett 5.000 Ft-ra), ill. a 220. §-ban egy különálló bírságszabályt találunk az online pénztárgép és a foglalkoztatotti bejelentésekkel kapcsolatban.
6. Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységek bejelentése, szakmai továbbképzés:
A felsorolt tevékenységgel kapcsolatos szabályokat tartalmazza a fejezet, lényeges változást nem találunk benne.
7. A NAV által nyújtott szolgáltatások:
E szolgáltatások felsorolása egységesen ebben a fejezetben jelenik meg, ill. találkozhatunk egy új szolgáltatással is: a kezdő vállalkozások mentorálásával, amely ügyfélkapun keresztül, 6 hónapon át nyújt mankót a kezdő vállalkozások számára. A további szolgáltatások eddig is ismeretesek voltak az adózók előtt, pl.: köztartozásmentes adatbázis vezetése, nagy összegű adóhiánnyal rendelkező vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele. Két új adatbázist említ a jogszabály: a megbízható adózók közzétételét, ill. az egyéni vállalkozók jövedelemadatainak közzétételét.
8. Záró rendelkezések:
Itt a hatályba lépő- és átmeneti rendelkezések foglalnak helyet.
A hatályos Art. –ban található új rendelkezésekkel, új jogintézményekkel természetesen külön cikkekben foglalkozunk (vagy már foglalkoztunk, pl.: adófizetési biztosíték, önellenőrzés bejelentése, stb.) részletesebben, jelen cikk inkább általánosságban szól az Art-ról.
A következő részekben a végrehajtási törvényről, ill. az adóigazgatási rendtartásról lesz szó általánosságban.
