2018. már 14.

Az adóeljárás új szabályrendszere - 2. rész

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Az adóeljárás új szabályrendszere - 2. rész

Adózás rendje, adóigazgatás, adóvégrehajtás

2. rész:
Az adóigazgatási rendtartás

Az adóeljárási rendelkezések másik nagy jogszabály anyagát ismertetjük a sorozat második részében, mely a 2017 novemberében elfogadott 2017. évi CLI. törvény, az adóigazgatási rendtartásról.

blog_air.png

A jogszabály viszonylag rövidnek mondható, összesen 141 paragrafusból áll, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy e jogszabály anyag csupán az adóeljárás egy szeletét öleli fel 2018-tól. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (röviden: Air.) az általános eljárási szabályokat tartalmazza, vagyis felöleli az általános közigazgatási és az általános adóigazgatási szabályokat is.

Kilenc fejezetből áll a törvény, melyek a következők:

  • ALAPELVEK
  • AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK, AZ ADÓZÓK KÉPVISELETE
  • ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉG, ILLETÉKESSÉG, HATÁSKÖR
  • AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
  • HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, ADÓIGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS
  • ELLENŐRZÉS
  • JOGOSVOSLAT
  • ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK
  • ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ALAPELVEK

Az alapelvek fejezetben újdonságként jelenik meg az ún. egyedi elbírálás elve,  melynek értelmében az adóhatóság jogszerű döntést csak akkor tud hozni, ha döntését kizárólag a valósághű tényállásra alapozza, így feladata, hogy az eljárásban valamennyi bizonyítékot, adatot, tényt, felgöngyölítse és számba vegye, és ezt a kötelezettséget az adózóra nem háríthatja át.

Szintén újdonságként találjuk az alapelvek között a közérthetőség elvét. Ennek lényege, hogy az adóhatósági eljárásokban az írásbeli és a szóbeli kommunikációnak is közérthetőnek kell lennie, vagyis az adózónak olyan tájékoztatást kell kapnia az adóhivataltól, amely segíti a kötelezettségeinek teljesítését.

AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK, AZ ADÓZÓK KÉPVISELETE

A képviselet rendelkezéseit illetően egy lényeges szabályra hívom fel a figyelmet, az ún. képviselői eljárás visszautasításának a lehetőségére. E tekintetben így fogalmaz a törvény:

14. § [Képviselet]

 (4) Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha

  1. a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy
  2. b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

(5) A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A jelen fejezetben található 36. §. a kapcsolattartás módját rendezi, mely kimondja, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően (Eüsztv.) az Air. elektronikus kapcsolattartásra kötelezi a havi adó-és járulékbevallásra, az Áfa törvény szerinti összesítő nyilatkozat, valamint összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózókat.

Szintén ebben a fejezetben található egy lényeges változás az irat betekintési joggal kapcsolatban. E tekintetben szigorúan rendelkezik a jogszabály, amely kimondja, hogy amennyiben az adóhatóságot a nemzetközi információcsere keretében más állam által megküldött iratokba az adózó nem tekinthet be, e jogát csak az ún. ügygazda adóhatóságnál gyakorolhatja az adózó.

ELLENŐRZÉS

Talán a leglényegesebb és legszembetűnőbb változás az ellenőrzés területén tapasztalható, bizonyos tekintetben egyszerűsödik az ellenőrzés.

A régi Art.-ból ismert korábbi hét ellenőrzési típussal szemben az adóigazgatási rendtartás már csak két alapvető ellenőrzés fajtát nevesít, a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést.

E két alapvető vizsgálat típus mellett az adóigazgatási rendtartás egyfajta különös ellenőrzésként fenntartotta továbbá, az ismételt ellenőrzés intézményét, valamint a felülellenőrzést.

Szintén jelentős változások léptek életbe az ellenőrzési határidők tekintetében:  

Az alap ellenőrzési határidők az alábbiak: 

  • adóellenőrzés 90/120 nap,
  • jogkövetési vizsgálat 30 nap.

A vállalkozások számára igen pozitív változás, hogy bekerült a törvénybe egy objektív ellenőrzési határidő, amely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Ennek következtében megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok.

Cikksorozatunk harmadik, befejező részében az adóhatósági végrehajtással foglalkozunk.

 

Cikksorozat korábbi része:

http://perfekt.blog.hu/2018/02/28/az_adoeljaras_uj_szabalyrendszere_1_resz

Szólj hozzá

praktikum jo tudni fontos es aktualis