A tartós ápolást végzők időskori támogatásával és
a rendkívüli rehabilitációs járadék lehetőségével
bővült a szociális ellátó rendszer
Ez év január 1-jétől két új ellátással is bővült a szociális ellátások rendszere.
Ezek egyike a kivételes rokkantsági ellátás, amely tulajdonképpen nem új ellátási forma, hanem azon megváltozott munkaképességű személyek számára kínál némi alternatívát, akik igénye az ellátáshoz szükséges biztosítási idő hiányában került elutasításra.
Emlékeztetőül: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 2. § (1) bekezdése szerint rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultsághoz a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 nap,
- 10 éven belül legalább 2555 nap. vagy
- 15 éven belül legalább 3650 nap
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosításban töltött (tehát nem szolgálati!) idő szükséges.
Az a megváltozott munkaképességű személy tehát, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével és
- egészségi állapota a komplex minősítés alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű és
- a rehabilitációja nem javasolt, vagy
- rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül és
- akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével
az Mm. törvény 13/A. szakasza értelmében. méltányosságból kivételes rokkantsági ellátásra nyújthatja be az igényét.
Noha az igény benyújtásához elegendő a szükséges biztosítási idő fele, jogszabály szerint előnyben kell részesíteni azokat, akik a szükséges biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkeznek.
A kivételes rokkantsági ellátás összegszerűségét illetően, a „normál” ellátás 65 százalékát jelenti.
A másik címben említett – nem méltányossági alapon járó – ellátás a tartós ápolást végzők időskori támogatása, amely jogszabályi hátterét a szociális (1993. évi III.) törvény 2018. január 1-jétől hatályos 44/A. , illetve a 383/2017.(XII.12.)Korm. rendelet adja..
A tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultságnak alapvetően három feltétele van:
- megállapított öregségi nyugdíj (e tekintetben a folyósítás nélkül – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 82. §-a alapján – megállapított nyugdíj nem jöhet szóba), és
- a nyugellátást megelőzően a gyermek 20 évig történő otthoni ápolása, ápolási díj igénybevétele, és
- az ápolási díjon belül legalább 1 év emelt összegű vagy kiemelt összegű ápolási díj.
A jogosultság megállapítása során elsődlegesen az ápolási díj időszakának a hosszát vizsgálják, azzal, hogy amennyiben ez nem teszi ki a 20 évet, akkor maximum 10 évvel kiegészíthető a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított GYES idejével is.
A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint, ami a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.
Az igény a nyugellátáshoz hasonlóan 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető. A támogatás a jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár.
Az igény elbírálásával kapcsolatos hatósági feladatokat első fokon a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv – tehát az illetékes járási hivatal – jár el.
Az ehhez szükséges nyomtatvány papíralapon vagy pedig elektronikus formában tölthető le a kormányzati portálról, illetve a MÁK honlapjáról. Az igény mellé nem szükséges csatolna az ápolási díj, illetve GYES folyósítására vonatkozó igazolásokat (eredeti határozatot), csak nyilatkozni kell azokról, és a szükséges adatokat az igényelbíráló szerv fogja beszerezni.
A támogatás adó- és járulékmentes, ugyanakkor nem minősül nyugellátásnak.
