Adózás rendje, adóigazgatás, adóvégrehajtás
3. rész:
Az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról
Sorozatunk befejező részéhez értünk. E rész az adóhatósági végrehajtásokról szól, a 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) rendelkezéseit foglaljuk össze. Lényeges a szabályozást pontosan ismerni, hiszen a NAV lett az általános végrehajtási hatóság az idei évtől. Ez azt jelenti, hogy ő hajtja be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – egyébként adók módjára behajtandó - köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat is.
Mielőtt a részletekbe belemennék, érdemes tisztázni, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az Avt. eltérő rendelkezése hiányában az Air. és az Art. szabályait kell alkalmazni, illetve amennyiben az Avt., az Air. és az Art. nem rendelkeznek eltérően, a Vht. előírásait kell alkalmazni. Ezt rögzíti a jogszabály a 2. és 3. §-ában.
A korábbi szabályoktól lényeges eltérés, hogy a végrehajtási cselekmények sorrendje megszűnik, erre a törvény az Eljárási alapelvek 5. §-ában tér ki, kimondja, hogy a végrehajtási cselekmények sorrendjét az adóhatóság a törvény keretei között maga szabja meg, figyelemmel a hatékonyságra. Vagyis a különböző cselekmények közül azt kell elsőként foganatosítani, amely a leghatékonyabban elérhető és a legkisebb mértékű korlátozással jár.
E tekintetben három fő korlát érvényesül a jogszabály szövegében, az ingatlan-végrehajtás és az ingatlan értékesítés feltételeiben:
- 52. § (2) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
- 59. § (1) A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés egyéb végrehajtási cselekmény foganatosítása útján nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva térülne meg.
- 59. § (2) Ha az adóhatóság ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást is foganatosított, az ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedhet, ha az ingóság értékékesítése eredménytelen volt, vagy a lefoglalt ingóságok értékesítéséből a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy az ingatlan fekvése szerinti jegyző Vht. szerinti tájékoztatásának kézbesítésétől számított 60 nap már eltelt.
A NAV egyik legfontosabb feladata a költségvetési bevételek biztosítása és elősegítése, amely természetesen az önkéntes jogkövetés pillérén alapszik. Abban az esetben, ha az adózó az adófizetési kötelezettségének önként nem tesz eleget, a szabályozás értelmében a NAV elsődleges feladata az adózó felszólítása a fizetés teljesítésére. Amennyiben az adózónak 10.000,- Ft-ot meg nem haladó nettó adótartozása keletkezett, úgy az adóhatóság a fizetési felhívást követően csak átvezetést foganatosíthat.
A 10.000,- Ft-ot elérő, de a 100.000,- Ft-ot meg nem haladó tartozások esetében a NAV hatósági átutalási megbízást és jövedelem letiltást is végezhet. Ez lényeges különbség a korábbi szabályoktól, hiszen 2018. évet megelőzően értékhatártól függetlenek voltak a végrehajtási cselekmények.
Érdemi változás jelentkezett a jövedelem letiltásokkal kapcsolatban is, hiszen az Avt. 41. § (2) bekezdésének megfelelően a munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül értesítési kötelezettsége áll fent mind az adós, mind pedig a NAV felé. E tájékoztatási kötelezettség nem egyszeri, hiszen az adós jövedelmi viszonyaira a munkáltató jobban rálát, így bármiféle – a letiltható jövedelem összegét befolyásoló tényező – változás esetén a munkáltatónak további tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. A kézbesítés mikéntje is változott az idei évben, a letiltásokat a NAV elektronikusan küldi meg, és a visszaigazolásra is elektronikus úton kerül sor.
Bár cikksorozatunkat e résszel befejeztük, azonban a szabályozás terjedelmes, szerteágazó, így egy-egy részben még foglalkozunk e témával.
Cikksorozat korábbi részei:
http://perfekt.blog.hu/2018/02/28/az_adoeljaras_uj_szabalyrendszere_1_resz
http://perfekt.blog.hu/2018/03/14/az_adoeljaras_uj_szabalyrendszere_2_resz
