Hamarosan indul az ONLINE SZÁMLÁZÁS!
2018. július 1-jétől már a belföldi alanyok közötti ügyletekről kiállított számlák esetében kötelező az online adatszolgáltatás az adóhivatal felé, amennyiben a kibocsátott számla minimum 100.000,- Ft áthárított áfa-t tartalmaz.
Számos kérdés merül fel az online számlázással kapcsolatban, pl. mi lesz az ún. belföldi tételes áfa összesítő jelentéssel, milyen határidővel kell a számlaadatokat jelenteni, mi lesz a kézi számlázás sorsa, és még sorolhatnám. Természetesen minden kérdésre nem lehet választ adni, azonban a téma összefoglalására (jelen jogszabályi környezet ismeretében) vállalkozom.
Mindjárt érdemes először is azt tisztázni, hogy az „új” Art. a belföldi összesítő jelentésre már NEM tartalmaz rendelkezést, az ezzel kapcsolatos jogszabályok átkerültek január 1-jétől az Áfa törvénybe. A 10. számú mellékletben kell már az erre vonatkozó részletszabályokat keresni, a 10. melléklet egyes részei pedig 2018. 07. 01-től lépnek majd hatályba.
Nézzük is a belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos változásokat: 2018.07.01-től a tételes belföldi összesítő jelentési kötelezettség értékhatára lecsökken 100.000,- Ft-ra.
Azonban a változás nem ilyen egyszerű, hiszen 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, függetlenül attól, hogy a számla kiállítására számlázó programmal, vagy pedig „papír” alapon, kézzel került sor.
Amennyiben az adózó a számlázást számlázó programmal teljesíti, úgy a számlaadatokat mindenféle emberi beavatkozás nélkül, interneten keresztül azonnal, a számla elkészülte után haladéktalanul továbbítani kell a NAV-hoz. Ha az adózó a számlát kézzel állítja ki (tehát kézi számlázás történik), akkor ugyanezen paramétereknek megfelelő számlák adatait egy webes felületen kell az adózónak rögzíteni, 5 naptári napon belül.
Ez a határidő azonban lényegesen rövidebb akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított áfa-t tartalmaz, ebben az esetben a számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon (nem munkanapon) rögzíteni kell a felületen.
Fontos rendelkezéseket tartalmaz a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet, amely a programokkal szembeni követelményeket részletezi, ill. különböző adóhatósági tájékoztatók megjelenésére is számíthatunk a jövőben a témával kapcsolatban.
A számlázó programnak az adatszolgáltatási funkció mellett továbbra is rendelkeznie kell adatexport funkcióval, (2016. január 1-jétől hatályos), hiszen az adatexport funkcióval válik elérhetővé valamennyi (tehát az értékhatár alatti számlák is) számlának az adattartalma egy esetleges NAV ellenőrzés alkalmával.
A kézi számlázás természetesen a jövőben sem szűnik meg, de az adózóknak készülniük kell a számlaadat továbbításáról a NAV felé a korábban említett értékhatárok esetében.
Visszautalva a belföldi összesítő jelentésre, tehát nem szűnik meg július 1-jétől, csak az adatszolgáltatás módja és határideje lesz más, hiszen az említett értékhatárokat figyelembe véve, számlázó program esetében haladéktalanul, kézi számlázás esetében pedig 5/1 napra csökken az adatszolgáltatási kötelezettség. A befogadott számlák esetében viszont minden változatlan, tehát e tekintetben továbbra is az áfa bevallás részeként szolgáltatunk majd adatot a NAV felé.
Kísérjék figyelemmel blogunkat, a témát még folytatjuk.
