Az adózók többsége túlesett a regisztráció folyamatán, és az online számlázás, számla adatszolgáltatás elindult a maga útján. Most az adatszolgáltatás technikájáról ejtünk néhány szót, mire érdemes odafigyelni. Bár a NAV ígérete szerint július 31-ig nem bírságol, de az alábbiakban sorra vesszük a folyamatot.
A számlázó programmal kiállított számlák esetében a folyamat magával a számla kiállításával kezdődik (csak az adatszolgáltatásra kötelezett számlákat érintően), vagyis ettől a ponttól kezdve a programnak a NAV rendszerrel fel kell venni a kapcsolatot, hiszen a számlaadatokat küldeni kell a megfelelő formátumban az adóhivatal felé.
A számlázó programok mindenféle külön beavatkozás nélkül, kapcsolatot teremtenek a NAV rendszerével, elindul az adatszolgáltatás, vagyis a számlázó program küldi az adatokat a NAV felé. Innentől azonban mindig érdemes egy megerősítést várni a beküldés sikerességéről, hiszen az eredmény többféle is lehet:
- Ha elfogadó nyugta érkezik, akkor természetesen az adatszolgáltatás sikerült, a NAV a beküldött számlaadatokat feldolgozhatónak találta, a továbbiakban tennivaló nincs. Erre a 2/2018 PM rendelet 13/A § (3) bekezdése utal.
- Érkezhet figyelemfelhívó nyugta is, a fent említett rendelet értelmében. A figyelemfelhívó üzenet több okból lehetséges (pl.: hibás termékkód, kötelező számlaelem üresen maradt), de mindenképp lényeges, hogy a hibaüzenet lekérdezésétől számított 3 munkanapon belül az adózónak javítási kötelezettsége keletkezhet az adott számlával kapcsolatban.
- Hibaüzenet esetében az adatszolgáltatás súlyos hibában szenved, ebben az esetben az adózónak javítási kötelezettsége van, hiszen hibaüzenet esetében az adatszolgáltatás nem teljesült, a hibát 3 munkanap alatt orvosolni szükséges. Ha az adózó gépi úton nem tudja az adatszolgáltatást a megadott határidőn belül megismételni, úgy az adott számlát kézzel kell a felületen rögzíteni.
