A könyvelő szakma emlékeiben valószínűleg még eleven él a szociális hozzájárulási adó 2012. évi bevezetése, és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények körüli mizéria, pl. a nettó munkabérek megőrzését célzó kedvezmény, vagy a szocho kedvezmény számítása részmunkaidő esetén.
Ezeket úgy tűnik, újratanulhatjuk, hiszen 2019-től új szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály van napirenden (T/627 törvényjavaslat), melyről 2018. július 20-án döntött az Országgyűlés, és a Magyar Közlöny 123-as számában került kihirdetésre. (2018. évi LII. törvény)
A törvény szerint lényeges újraszabályozáson megy át ez az adónemünk, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény hatályon kívüli helyezése miatt, az EHO beleolvad a szociális hozzájárulási adóba. Ez azt jelenti, hogy az EHO köteles jövedelmekre a továbbiakban szociális hozzájárulási adót kell majd fizetnünk, vagyis a korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek jövőre a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek. Így pl. az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege.
További lényeges változás a felső határ számításában következett be: az új törvénynek megfelelően addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege.
Úgy tűnik, változik a szocadó mértéke is, a törvényben azonban továbbra is a 19,5% szerepel, az, hogy tervezik a csökkentését, a költségvetési törvényből vezethető le. E szerint a jelenlegi 19,5%-ról 17,5%-ra csökkentenék, de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy az eddigi 14%-os EHO mértékét is ez az adó veszi át.
Érdemben lesz a változás a kedvezmények tekintetében, a törvény szerint az alábbi kedvezmények maradnak:
- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
- a munkaerőpiacra lépők;
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
- a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók; valamint
- a közfoglalkoztatottak utáni kedvezmény.
A kedvezmény mértéke jogcímenként változó az alábbiak szerint:
Látható a fenti összefoglalóból is, hogy az eddigi 100 ezer forintos jövedelemkorlát helyett a minimálbér erejéig lennének igénybe vehetők a kedvezmények, és a minimálbér összege 2019-ben is emelkedni fog, tehát ilyen értelemben magasabb a kedvezmény érvényesítésének összege, viszont pl. az 55 év felettiek kedvezménye megszűnik.
Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint
a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal.
Az elképzelés szerint a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe, a jövőben tehát csak a NAV értesítés alapján tudjuk a kedvezményeket igénybe venni.