Fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások:
A fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások esetében a bevételek könyvelése csak a pénzmozgással egy időben történhet, és azt időbelileg mint halasztott bevételt el is kell határolni. Ennek az elhatárolásnak a megszüntetése, vagy visszacsöpögtetése a bevételben a költségek(ráfordítások) megjelenésével egy időben kell, hogy megtörténjen.
Így tulajdonképpen az összemérés elve részben biztosított.
A torzítást az előlegként kapott támogatások okozzák, ugyanis az ilyen összegeket nem lehet bevételként kimutatni. A pénzmozgással egy időben könyvelni kell, de csak kötelezettségként lehet kimutatni, mind addig, míg az előleggel az elszámolás meg nem történik.
Nincs mérlegelési lehetőség a tekintetben, hogy a támogatás biztosan megvalósul, és azt nem kell visszafizetni.
Tőke tartalék javára történő támogatások elszámolása:
Igen szűk körben, általában az államilag elkülönített pénzalapokból kapott támogatások elszámolása történhet a tőke tartalék javára, akkor ha a támogatási szerződés erről kifejezetten rendelkezik.
Ezeket a támogatásokat a pénzmozgással egy időben kell a saját tőke elemként a tőketartalék javára elszámolni, és az elszámolással egy időben lekötött tartalék képzésének is meg kell történni. ( pl. Szakképzési alapból kapott támogatás) Így ezeket a támogatásokat bevételként nem lehet elszámolni.
A Lekötött tartalékot úgy és olyan ütemben kell megszüntetni, amilyen ütemben a támogatás megvalósul.
A véglegesen feloldott, és tőketartalékba helyezett összeget úgy lehet felhasználni, ahogy erről a sztv, 36 §. (1), (2). bekezdése rendelkezik.
Tehát a törvényváltozás csak a költségek ( ráfordítások ) ellentételezésére kapott támogatások esetében megengedő a bevétel időbeli elhatárolásának tekintetében.
A törvénymódosítás a 2019 évi változások között szerepel, de már a 2018. évi beszámolóban alkalmazni.
