Az alábbiakban vázolt, ahhoz a bizonyos állatorvosi lóhoz hasonlító történetet, sajnos, minden hozzáköltés nélkül az élet produkálta. Érdemes okulnunk belőle!
Az illetékes adóhatóság a régóta működő Társaság részére a Cégkapun keresztül az Art.19.§ (1) bek.ac) pontjában meghatározott akadályra vonatkozó felszólítást küldött, mivel a Társaság újonnan megválasztott egyik vezető tisztségviselőjének kisebbségi tulajdonában álló cég korábban kényszertörléssel szűnt meg. Az ügyvezető az érintett vezető tisztségviselőtől az „akadályhordozó társaság” megszűnéséről, a kényszertörlésről azt a tájékoztatást kapta, hogy a kényszertörlésre évekkel korábban adminisztratív okok miatt került sor, a kényszertörölt társaságnak sem adótartozása, sem egyéb tartozása nem volt, pusztán az ügyvezető halála miatt került sor a megszűnésre, így a bíróság a vezető tisztségviselőkkel, tagokkal szemben eltiltást, más joghátrányt nem alkalmazott.
E „megnyugtató válasz”-ra tekintettel az ügyvezető a NAV által előírt 45 napos határidőn belül intézkedést nem tett, és az érintett vezető tisztségviselő részéről sem történt kimentési kérelem benyújtása. Az adóhatóság az akadály elhárításának hiányára hivatkozva a Társaság adószámát törölte. Az adószámot törlő határozatot a Társaság cégkapu-tárhelyéhez egyedül hozzáférő ügyvezető a kétszer megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át, így az a vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek megfelelően az kézbesítettnek minősült. Az adószám törlését elrendelő adóhatósági határozat fellebbezés hiányában véglegessé vált. Az illetékes Cégbíróság a NAV átirata alapján elrendelte a Társaság kényszertörlését. A kényszertörléssel kapcsolatos végzésről a Társaság szintén nem szerzett tudomást, így a végzéssel szemben jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be.
A kényszertörlés megindulásáról a Társaság tagjai és vezető tisztségviselői akkor szereztek tudomást, amikor a Társaság a Cégbíróságnál teljesen más okból változásbejegyzési eljárást kezdeményezett. A kényszertörlés a jelen helyzet szerint visszafordíthatatlan. A NAV felszólításától kezdve mindössze kb.7 hónap telt el…A kényszertörlés miatt a Társaság volt tagjai és vezető tisztségviselői – ha a későbbiekben nem tudják kimenteni magukat – cégbejegyzés, változásbejegyzés esetén maguk is „akadályhordozó személyekké” válhatnak.
A tanulságok:
- Új vezető tisztségviselők megválasztása, vagy új tagok belépése esetén nemcsak arról célszerű tájékozódni, hogy nem állnak-e eltiltás hatálya alatt, hanem azt is szükséges tisztázni – szükség esetén a NAV-tól elektronikusan kérhető igazolással – hogy személyük az adóregisztrációs eljárás szempontjából nem képez-e akadályt.
- Nemcsak az adótartozással való megszűnés, hanem a kényszertörlés egyéb esetei, így a korábbi társaság adószámának bármely okból történő törlése (pl. mérleg letétbe helyezési kötelezettség megsértése, küldemények ismételt át nem vétele) is akadályt jelenthetnek új társaság alapítása, új tisztségviselés vagy meglévő társaságokat érintő változásbejegyzés esetén.
- A Cégkapun érkező küldeményeket napi rendszerességgel figyelni kell, gondoskodni szükséges az átvételről. A másodszor sikertelenül megkísérelt küldeményt a törvény szerint a második kézbesítéstől számított 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha nem vesszük át a határozatokat, akkor elesünk a jogorvoslati, kimentési lehetőségektől is!
- Adóregisztrációs probléma esetén 45 napon belül el kell hárítani az akadályt (pl. társaságiszerződés-módosítással, a vezető tisztségviselő cseréjével). Az elhárítás másik lehetősége, ha az érintett (akadályhordozó) személy vagy tag 15 napon belül a NAV-nál kimenti magát (idén már nem szükséges ehhez feltétlenül írásbeli bizonyítékok csatolása, de célszerű azért lehetőség szerint minden dokumentumot becsatolni…). A konkrét esetben sem az akadályelhárítás, sem a kimentés lehetőségével nem éltek.
- Figyelemmel kell kísérni a cégre vonatkozóan a Cégközlönyben történő közleményeket (nagyobb cégeknek érdemes erre vonatkozó szolgáltatásokat megrendelni).
Az érintett, fontosabb jogszabályi rendelkezések:
Art. (2017. évi CL. törvény)[1]
19. § (2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese
ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte,
(2a) A (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását abban az esetben tagadja meg, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya
b) a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy az azt követő bármelyik napon fennállt.
(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.
20. § [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban]
(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdése szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,
a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és
b) bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy
a) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy
b) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon ötven százalékot meghaladó szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának megszüntetésére.
24. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság
a) a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,
b) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,
c) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.
(3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó részére történő kézbesítésétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.
Art. 227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Art. 246. § [Az adószám törlése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha
a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
-
b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett törvényes képviselő nem valós személy,
f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.
Air. (Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény[2])
79. § [A kézbesítésre vonatkozó szabályok]
(1) Az adóhatósági iratot - ideértve a döntést is - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése a megidézett személy részére történik, a meghatalmazott egyidejű értesítésével. Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.
(2) Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot
a) a kézbesítés megkísérlésének napján - a b) pontban meghatározott kivétellel - kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy
b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően "nem kereste" jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.
(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítésre az Eüsztv. 14. § (4) bekezdését és 15. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
Eüsztv. (Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.törvény)[3]
14. § (1) Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet
a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, vagy
b) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség.
(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
(3) A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező - az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét azzal is teljesíti, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásba bejelenti.
(4) A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,
a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
