Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési terve, illetve közzétette, hogy a jogkövetést segítő eljárásoknak mely fő téma- és célcsoportjai vannak. Ezeket járjuk körbe, természetesen fókuszálva arra, hogy mire figyeljünk kiemelten.
Fő célja az ellenőrzéseknek, hogy a költségvetés bevételét az adóhivatal védje, ill. ezzel közvetett úton kívánja az adóelkerüléseket megakadályozni, és a rejtett bevételeket feltárni. A leghatékonyabb eszköz erre az önkéntes jogkövetés támogatása, amely fokozott szereppel bír az új jogszabályokban is.
Az adózók minősítése folytán a Nemzeti Adó-és Vámhivatal jelentős különbségtételt tesz aszerint, hogy az adózók az eljárásokban milyen magatartást tanúsítanak, és bizonyos esetekben a szankciók helyett támogató eljárást biztosít az adókötelezettségek teljesítésére.
Az adózók részéről nagy feladat volt az Online Számla rendszerre történő „átállás”, erre 2019-ben is kiemelt figyelemmel lesz az adóhivatal.
Az online számlaadat szolgáltatás bevezetése jelentős segítséggel bír az áfa csalások visszaszorítása érdekében, illetve nagyon hamar feltérképezhetők az online számlák/pénztárgépek adatszolgáltatásából és a beküldött bevallásokból eredő anomáliák és ezek kezelése az adóhivatal részéről.
2019-ben az adóhivatal kiemelt figyelmet kíván fordítani az alább felsorolt esetekre, tevékenységekre:
- a személyi változással (vezető tisztségviselő, tulajdonos váltással) érintett vállalkozások körében,
- a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák esetén;
- a minimálbérre és a garantált bérminimumra történő átállás terén,
- az elektronikus kereskedelemben, mind a termékértékesítések, mind a szolgáltatásnyújtások körében, különös tekintettel a web-áruházakra;
- a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedőknél,
- az építőipari vállalkozásoknál,
- a személyszállítóknál,
- a szálláshely-szolgáltatók, szállodák, internetes szállásmegosztó portálokon keresztül szolgáltatók körében,
- az EKÁER-bejelentések adatai alapján, illetve azoknak ellenőrzése során feltárt kockázatok, információk alapján a tudatosan felépített számlázási láncolatokban részt vevő vállalkozásoknál, és a csalárd ügyletek mögött álló magánszemélyeknél,
- a jogsértések felderítésére az ukrán határszakaszon, a szerb határszakasz mélységi övezetében, illetve a jelentős forgalmat bonyolító fő szállítási és autópálya-útvonalakon,
- az illegális fémkereskedelmi tevékenység felderítése, a bejelentési kötelezettség alá eső „érzékeny FAJ kód alá tartozó” fémkereskedelmi engedélyköteles anyag leadása kapcsán; a fémkereskedőnek nem minősülő személyekre vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban,
- a szerzői jogvédelemhez kapcsolódó jogsértések felderítésére,
- a jövedéki adózásban a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítására, illetve az „engedélyesek” szabályszerű működésének biztosítására, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek feketepiacának visszaszorítására,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem ágazatban az országhatáron átnyúló csalárd számlázási láncolatok révén, áfacsalással bonyolított zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek visszaszorítására.
Jogkövetési vizsgálatok tekintetében elsősorban támogató eljárásokra számíthatnak az adózók, főleg a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyainál; a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatok alapján nem megfelelő mértékű adót fizető, vagy egyáltalán nem adózó adóalanyoknál; az egyéni vállalkozóknál, akiknek máshol van bejelentett, 36 órás munkaviszonyuk; a foglalkoztatóknál, az alkalmazottak bejelentésére és az ehhez kapcsolódó bevallásokra koncentrálva.
