A Munka Törvénykönyvét érintő változások
Az Országgyűlés honlapján már elérhető az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat köztársasági elnökhöz aláírásra terjesztett, várhatóan végleges szövege. [1] A 2019. április 1-jén elfogadott új salátatörvény ismertetését jelentőségére és terjedelmére tekintettel már a Magyar Közlönyben történő kihirdetést megelőzően megkezdjük.
Az Mt. jelenlegi 9.§ (2) szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Az új rendelkezések szerint a jövőben a tájékoztatásnak írásban kell megtörténnie, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie a szükségességet és arányosságot alátámasztó feltételekre is.
Az Mt. új 10. §-a részletezi, hogy mely esetekben követelheti a munkáltató a munkavállalótól a személyes adatai közlését, pl. személyi okmányai bemutatását, adatlapok, nyilatkozatok kitöltését. Az új rendelkezések szerint a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adatközlését követelheti. amely a munkaviszony létesítése. teljesítése. megszűnése vagy megszüntetése, a munkaviszonyból származó igény érvényesítése szempontjából lényeges (tehát munkaviszonnyal össze nem függő személyes adatok eleve nem kérhetők, de a munkaviszonnyal összefüggő személyes adatok körének is tekintettel kell lennie az adatgazdaságosság elvére: irreleváns, lényegtelen adatközlésre a munkavállaló nem kötelezhető). A munkáltató mellett az üzemi tanács, a szakszervezet az Mt. Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából szintén nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti a munkavállalótól. Mindezek alátámasztására okirat bemutatása is követelhető. A törvény szövegezésből adódóan a bemutatott okiratokról a munkáltató csak a munkavállaló hozzájárulása esetén készíthet másolatot.
Az Mt. új 11. §-a szerint a munkavállaló biometrikus adata (pl. arckép, ujjlenyomat) az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférésmegakadályozásához szükséges, amely a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.
Ilyen jelentős védett érdek lehet a törvény szerint különösen a legalább .Bizalmas!”. minősítési szintű minősített adatok védelméhez, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, a mérgező vagy veszélves vegyi vagy biológiai anvagok őrzéséhez, a nukleáris anyagok őrzéséhez, a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték (50 millió forint feletti) védelméhez fűződő érdek. Ha az Mt.-ben fel nem sorolt egyéb indok alapján válna szükségessé a munkavállaló biometrikus adatának kezelése, akkor a törvényben védett jelentős érdek fennállását a munkáltatónak kell igazolnia tudnia, egyébként jogellenes adatkezelést végezne.
Új rendelkezések vonatkoznak a munkavállalók esetleges bűnügyi adatainak kezelésére. A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozószemély bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, a törvény által védett titok, vagy törvény által védett, előzőekben részletezett érdeksérelmének veszélyével járna. A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó korlátozó vagy kizáró feltételeket és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit köteles előzetesen írásban meghatározni.
Az Mt. régi 11.§-a helyébe lépú 11/A foglalkozik a munkavállaló magatartásának ellenőrzésével, így pl. a kamerás vagy egyéb technikai eszközzel történő megfigyelésével, számítástechnikai eszközei ellenőrizhetőségével.
A módosított jogszabály kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat. erről amunkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni szükséges. Az Mt. a jövőben nem tartalmazza, hogy az ellenőrzés nem sértheti a munkavállaló emberi méltóságát (a miniszteri indoklás szerint azért, mert a Ptk. személyiségi jogokat védő rendelkezéseinek egyébként is érvényesülniük kell a munkavállalók esetében is, nemcsak az ellenőrzés körében, hanem a munkaviszony egészében is…).
Jelentős változás, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. Az eddigi szabályozás szerint erről a munkáltatónak külön szabályzatban vagy a munkavállalóval kötött megállapodásban kellett rendelkeznie.
A jelenleg még hatályos Mt. szerint a munkavállaló magánélete nem volt ellenőrizhető. Ez az általános jellegű, a munkavállalót védő, de a gyakorlatban nehezen körülhatárolható rendelkezés megszűnt. Helyébe az a rendelkezés lép, hogy a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Az eddigi bírói gyakorlattal egyezően a munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a munkáltató által rendelkezésre bocsátott számítástechnikai eszközök magáncélú használatára vonatkozó korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is. Ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ, ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban már most is érdemes felhívni a munkáltatók figyelmét arra, hogy a munkavállalók számítástechnikaieszköz-használatának ellenőrizhetősége nem jelent felmentést a magántitok, a levéltitok védelmére vonatkozóan, különösen, ha az ellenőrzés során a munkavállalón kívüli magánszemélyek érintettek. Továbbra is a személyiségi jogok megsértését jelenti, polgári és büntetőjogi következményekkel járhat, ha a munkavállaló például illetéktelenül elolvassa, tárolja, továbbítja a munkavállaló részére a munkahelyi e-mail címre érkezett magánüzeneteket.
Az Mt. új adatkezelési rendelkezései számos esetben írásbeli munkáltatói intézkedést, tájékoztatást írnak elő. Írásbelinek kell azonban tekinteni ezeket a nyilatkozatot akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik, azaz írásbeli vagy elektronikus egyoldalú, általános jellegű munkáltató intézkedéssel (belső szabályzattal, utasítással) is lehetőség van a munkáltatói tájékoztatási kötelezettség teljesítésére. A jogviták megelőzhetők, ha a munkáltatók aláírással, illetve elektronikus úton rögzítik, hogy az érintett munkavállalók a szabályozást megismerték, tudomásul vették.
[1] http://www.parlament.hu/irom41/04479/04479-0011.pdf
