A konzorcium nyertessége esetén elegendő,
ha a szerződést csak a konzorciumvezető partnerünk írja alá?
A felvetett kérdés megválaszolásához mindenek előtt szükségesnek tartjuk tisztázni, hogy a közbeszerzési szóhasználatban is gyakran előforduló „konzorcium” mit is jelent valójában. A „konzorcium” a közös ajánlattevők eljárására, együttműködésére használatos fogalom, egyfajta kerete a közös ajánlattételnek. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy a konzorciumnak nincsen jogképessége, nem minősül jogi személyiséggel bíró társaságnak. Így elsősorban eljárásjogi jelentősége van a konzorciumban, annak tagjaként való részvételnek.
Az ún. konzorciumi ajánlattétel alapját a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 35. §-a teremti meg, melynek (1) bekezdése rögzíti, hogy több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Ilyen esetben a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult szereplőt gyakran „konzorciumvezetőként” említjük. A közös ajánlattevőknek meg kell hatalmazniuk a konzorcium vezetőjét, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult, ennek keretében arra is, hogy a konzorcium vezetője az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. A konzorciumvezető szerepe tehát tömören úgy összegezhető, hogy adminisztratív szempontból megkönnyíti a közös ajánlattételt, illetve a kiíróval való kapcsolattartást.
A konzorcium jogállásának tisztázását követően a feltett kérdésre az alábbi válasz adható. A Kbt. 131. § (1) bekezdése kimondja, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A konzorcium előzőekben vázolt jogállásából következik, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárást közös ajánlattevők, mint nyertes ajánlattevők nyerték meg, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződést valamennyi ajánlattevővel szükséges megkötni konzorciumi ajánlattétel esetében is, hiszen a konzorcium nem önálló jogalany, nem rendelkezik önálló jogképességgel.
Az előzőeket megerősítendő további szabályt rögzít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a kifizetések kapcsán. A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés c) pontja szerint ugyanis „az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét.” Idézett, a nyertes közös ajánlattevők külön történő számlázására vonatkozó szabály ugyancsak arra utal, hogy nem elegendő, ha a szerződést a konzorcium vezetője írja alá; a közös nyertes ajánlattevők mindegyikének szerződnie kell.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában, jelentkezzen közbeszerzési referens képzésre,
vagy jöjjön el szakmai napunkra, melyet 2019. június 11-én tartunk Budapesten, a Danubius Hotel Astoriaban (1053 Kossuth L. u. 19-21.)!
A programot dr. Kothencz Éva, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közbeszerzési, és társasági szakjogász, a Perfekt Zrt. Szakmai blog társszerzője és Támis Norbert, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó és oktató tartják.
Várjuk szeretettel!
