Az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat a 2009. évi CXV. törvény tartalmazza. A törvény szerint természetes személy üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Fontos kiemelni azt is, hogy a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra! Mindebből következik, hogy a könyvvezetést alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló -1995 évi CXVII. törvény határozza meg.
Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására a 2009. évi CXV. törvényben foglalt feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. Természetesen a korlátolt felelősségű társaság alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy (sem természetes, sem jogi személy) nem vehet részt. Fontos szabály az is, hogy a szünetelés időtartama alatt nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. Ebből következően tehát a vállalkozónak alaposan végig kell gondolnia döntését.
Még arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a létrehozott korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet. A kft a cégnyilvántartásban történő bejegyzéssel jön létre.
Kérdés: Milyen feladatai vannak az egyéni vállalkozónak a társaság alapítását megelőzően?
- Összeállítja a leltárt, vagyis elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását.
- Dönt arról, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak, amelyről külön leltárt készít. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
- A kft alapítása időpontjával elkészíti a korlátolt felelősségű társaság nyitó mérleg-tervezetét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése alapján. (A társaság már a számviteli törvény hatálya alá tartozik!)
- Nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Az előzőeken kívül gondoskodni kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatás lehetőségeiről tájékoztatást kell adni a munkavállalóknak.
A felsorolt feladatok végrehajtását követően az egyéni vállalkozó 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát.
Előfordulhat, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg. Ez esetben
- az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében - ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg - megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és
- az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.
A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti a alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.
Forrás: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
