A 2018/1910 számú tanácsi irányelv a "2006/112/EK irányelvnek a hozzáadott értékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról" címet viseli és többek között a vevői készletre vonatkozó szabályok módosításáról is szól. Cikkünk ezt a módosítást foglalja össze.
Korábban, már a közösségi ügyletek módosításáról ejtettünk szót az alábbi cikkben, https://perfekt.blog.hu/2019/09/16/kozossegi_ugyletek_szamlazasa_adoszamok_ellenorzese
ezt folytatjuk a vevői készlet Unión belüli mozgatásával kapcsolatos változásokkal.
Először is foglaljuk össze, hogy a hatályos áfa törvény hogy rendelkezik ezzel kapcsolatban.
A hatályos áfa törvény 22. § szerint, termék Közösségen belüli beszerzésének tekintendő az is, ha egy másik tagállami közösségi adóalany Magyarországra vagyont mozgat át, vagyont helyez át. Azonban a (3) bekezdés értelmében, ha az adóalany ezt a vagyont belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, akkor a közösségen belüli értékesítéshez, beszerzéshez fűződő joghatás nem áll be.
Vevői készlet azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonában lévő készletet úgy továbbítja a Közösség egy másik tagállamába, hogy a termék leendő beszerzőjének raktárába (vagy a beszerző által bérelt raktárba) továbbítja, és ott tárolja, úgy, hogy a termék tulajdonjog átruházása a vevő általi lehívásától függ. Vagyis ez azt jelenti, hogy a vevőre akkor száll át a tulajdonjog, mikor a saját vagy általa bérelt raktárból azt lehívja, eddig az időponting a készlet tulajdonosa az eladó.
Lényeges pont, a fogalom meghatározásban, hogy a vevő „saját” vagy „általa bérelt” raktáráról legyen szó, hiszen, ha ez az eladó raktára, vagy az eladó maga bérelne Magyarországon raktárhelységet, akkor az Áfa tv. szerinti állandó telephelyre vonatkozó rendelkezéseket is vizsgálni kellene. (Áfa törvény 259.§ 26.)
A vevői készletre vonatkozó szabályozás tagállami hatáskörbe tartozik, azaz vannak tagállamok, akik alkalmazzák, mint pl. Magyarország is, és vannak, amelyek nem. Így 2020-től a vevői készletekre vonatkozó speciális rendelkezés válik majd egységessé a Közösségen belül.
Ebből a rendelkezésből kiindulva tehát, az alábbi feltételek megvalósulása esetén a termék mozgatása, áthelyezése nem minősül Közösségen belüli ügyletnek, és nem kell rá a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó szabályokat alkalmazni:
- A terméknek a Közösség más tagállamába történő továbbítása abból a célból történik, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban egy olyan másik adóalany részére értékesítsék, aki az EU-s küldő vállalkozással fennálló megállapodás alapján jogosult megszerezni e termék tulajdonjogát.
- Nem feltétel, hogy az eladó vállalkozásnak ne legyen letelepedettsége a termék célországában, akkor, ha az áfa regisztráció nem ezzel az ügylettel kapcsolatos. HA igen, akkor vevői készlet ilyen módú továbbításáról nem beszélhetünk.
- Eddigi feltétel, hogy csak a vevő tulajdonában lévő vagy a vevő által bérelt raktárba lehet betárolni a terméket, megszűnik, bármilyen raktár megfelelő.
- A terméket egy éven (12 hónap) belül ténylegesen értékesíteni is kell.
- A termékek átmozgatásakor már ismert, és létezik a kapcsolódó megállapodás arról, hogy ki lesz az átmozgatott termékek jövőbeli beszerezője; azaz, az adásvételi szerződésre szükség van a fuvar indulásának megkezdésekor
- A terméket indító, feladó társaság rendelkezik a jövőbeli vevő közösségi adószámával, és a termék továbbítását be is jelenti az összesítő nyilatkozatban, azaz az átszállítás napját az összesítő jelentésben jelezni kell majd.
- Mind a terméket feladó, mind pedig a terméket jövőben beszerző is tételes és folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
