Már többször foglalkoztunk a 2020. január 1-től megszűnő EVA adózás szabályaival, most pedig a hozzá tartozó 
áttérés számviteli szabályaival foglalkozunk.
Az egyéni vállalkozók az eva hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezettek, nekik a megszűnés sem fog gondot okozni, hiszen az SZJA hatálya alá tudnak visszatérni, illetve választhatják a KATA adózási módot.
Gazdasági társaságok, esetében az eva alanyiság megszűnésével a betéti társaságnak , a közkereseti társaságnak, illetve a korlátolt felelősségű társaságnak áttérése okozhat gondot.
Ezen vállalkozók közül, akik az EVA hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezettek, azok nem tartoztak a számviteli törvény hatálya alá, nyilvántartásaikat nem a kettős könyvvitel szabályai alapján vezették.
1.) Azok a betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák akik az eva alanyiság megszűnése után KATA adóalanyként kívánnak tovább működni, nincs az áttéréssel kapcsolatosan dolguk. Kata alanyiság választása esetén nem kerülnek vissza a számviteli törvény hatálya alá, továbbra is bevételi nyilvántartást vezetnek.
2.) EVA alanyiság megszűnése után ( korábban bevételi nyilvántartást vezető ) KIVÁT vagy társasági adót választó vállalkozóknak a számviteli feladatai már másképp alakulnak.
- EVA megszűnése után visszakerülnek a 2000. évi C. Számviteli Törvény hatálya alá, kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek, és az üzleti év zárásakor beszámolót is kell készíteniük.
- Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, valamint ügyvédi irodára a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
- (4)* Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
- (4a)* Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
- Végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlés miatti áttérésnél, illetve visszatérésnél nem kell a nyitómérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
3.) Az így elkészített nyitómérleg alapján fogják a kettős könyvvitel rendszerében megnyitni és vezetni a könyveiket.
4.) A könyvek megnyitása után a számviteli törvény teljes körűen vonatkozik rájuk, tehát az átkerülést követő 90 napon belül el kell készíteni a számviteli politikájukat akkor, ha nem választanak Mikrogazdálkodói beszámoló készítési kötelezettséget.
A számviteli törvény hatálya alá visszakerült gazdálkodóknak viszont a nyitó mérleget a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó szabályok alapján kell elkészíteni.
A következő alkalommal a nyitómérleg összeállítást fogjuk megismerni.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
