Az ősz folyamán a munkavállalók jelentős része kapcsolódik be iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésekbe, felnőttoktatásba vagy felnőttképzésbe. Aktuális ismételten áttekinteni a tanulmányok folytatásával kapcsolatban a munkavállaló és a munkáltató között köthető tanulmányi szerződések főbb szabályait.
A Munka Törvénykönyve[1] (a továbbiakban: Mt.) 229. § (1) bekezdése szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A bírói gyakorlatból következően ez azt is eredményezi, hogy az írásba nem foglalt megállapodásokra a tanulmányok végzésével, a munkáltatói támogatásokkal kapcsolatban érvényesen nem lehet hivatkozni.
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le.
A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza, jogszerű azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén a támogatás természetesen visszakövetelhető.
A munkáltató a tanulmányok folytatásához csak akkor köteles szabadidőt biztosítani, ha a felek a tanulmányi szerződésben ebben megállapodtak. Amennyiben tehát a munkáltató csak a képzés költségét (tandíj, tanfolyami díj, közlekedési költség, vizsgadíj stb.) vállalta át, a munkavállaló a tanulmányai folytatásához, a vizsgákra történő felkészüléshez, a vizsgázáshoz szabadidőt nem igényelhet.
Tanulmányi szerződés valamilyen iskolarendszerű képzésben (alapfoktól, szakképzésen át a felsőoktatásig) vagy iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, felnőttoktatásban való részvételre, vagy például valamilyen szintű nyelvvizsga letételére is köthető. Munkajogi szempontból egyedüli tartalmi követelmény, hogy a képzés valamilyen új ismeretre vonatkozzon (így nem köthető érvényesen tanulmányi szerződés már meglévő szakképzettség, szakmai ismeret megszerzésére).
Amennyiben jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a munkáltató meghatározhatja, hogy az adott feladat ellátásához milyen végzettséget tart szükségesnek, és ezt alkalmazási feltételül szabhatja. Ha ezzel a munkavállaló nem rendelkezik, de vállalja annak megszerzését az alkalmazása érdekében, ez a munkavállaló döntése, és nem a munkáltató kötelezésénalapuló tanulást, képzésben való részvételt jelenti, ilyen képzésekre tehát lehetséges tanulmányi szerződés kötése.
A bírói gyakorlat szerint lényeges munkáltatói kötelezettségszegés, ha a tanulmányi szerződésben kifejezetten rögzített szabadidőt vagy támogatást a munkáltató nem biztosítja.
Amennyiben a munkáltató nem dokumentálja megfelelően, hogy tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló ténylegesen hány nap szabadságot vehetett igénybe, a tanulmányi szerződés esetleges megszüntetése esetén a szabadságnapokra kifizetett díjazás visszafizetése alól a munkavállaló mentesülhet.
A munkáltató szerződésszegésével összefüggő kérdésként vetődik fel, hogy miként értékelhető, ha a tanulmányi szerződésben rögzítettek ellenére az új végzettség megszerzését követően a munkavállalót nem az új végzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatják. A Kúria joggyakorlata szerint nem minősül a munkaviszonyból származóalapvető vétkes kötelezettségszegésnek az, hogy a munkáltató a felperest nem a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelően foglalkoztatja.
A régi Mt. szerint a munkavállaló lényegesszerződésszegésének minősült, ha a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatta. Ilyen rendelkezést a hatályos Mt. nem tartalmaz, azonban ez nem jelenti azt, hogy a tanulmányok nem megfelelő folytatása, annak indokolatlan elhúzódása, a vállalt képzettség megszerzésének elmaradása ne lenne szankcionálható. Célszerű az ezzel kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi szerződésben részletesen szabályozni.
A munkáltatói jogutódlás esetén a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége az új munkáltató felé a tanulmányi szerződések tekintetében is fennáll.
A Kúria bírói joggyakorlat elemző tevékenysége körében további érdekes megállapításokat is tett, amelyekről részletesen a jelen cikk keretében terjedelmi okokból nem tudunk tájékoztatást adni.[2]
[1] 2012. évi I. törvény
[2] https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_munkaviszonyhoz_kapcsolodo_egyes_megallapodasok_-_osszefoglalo_jelentes.pdf
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
