Az EVA alanyiság megszűnése után KIVÁT vagy TAO-t választó vállalkozások nyitó mérlegének összeállításával foglalkozunk. Mivel az áttérés, vagy visszatéréskor a számviteli törvény alapján a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, tehát az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1.) A nyitó mérleget leltárral kell alátámasztani, és az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket ténylegesen fizetendő összegben kell
2.) A saját tőke pedig az eszközök és kötelezettségek különbözeteként kerül kimutatás
3.) Az így összeállított nyitómérleget nem kell letétbe helyezni.
4.) Az összeállítás határidejét a törvény nem határozta meg, de a kettős könyvvitel további vezetése csak akkor fog teljes képet mutatni, ha a nyitómérleget az áttéréshez minél közelebbi időpontban készítjük el.
5.) Az első üzleti év beszámolójának előző évi oszlopában a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, igy lesz a nyitómérleg adata nyilvános.
6.) Az eredménykimutatás előző év adatai természetesen üresen fog maradni.
7.) Az üzleti év első összeállított beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell, hogy az áttérés az Eva alanyiság megszűnése miatt történt.
8.) A nyitómérleg összeállításánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni.
- Tárgyi eszközöket a piaci értéken kell a nyitómérlegbe felvenni, és az üzembe helyezés napjától terv szerinti értékcsökkenést lehet elszámolni. Ha ezt az eszközt az áttérést megelőző években már régóta használja, akkor az eszköz piaci értéke lehet nulla is, de akkor csak a leltárban fog szerepelni, és a mérlegben nem jeleníthető meg.
- Készleteket piaci értéken tényleges mennyiségi felvétellel kell a nyitómérlegben felvenni. Az áttérést követően a készletek közé csak vásárolt készlet kerülhet. Amennyiben az áttérést megelőző időszakban volt saját termelésű készlet ( befejezetlen, félkész ) azok piaci értéke az anyagok közé kerül felvételre. Költségelszámolás tekintetében a nyitást követően az anyagköltségek közé fog kerülni.
- A készterméket pedig a nyitómérlegben az áruk közé kell felvenni, ennek értékesítése esetén az eladott áruk beszerzési értékeként kerül elszámolásra.
- A vásárolt készletekkel kapcsolatosan a nyitó mérlegben értékvesztést nem lehet kimutatni.
- A követelések és kötelezettségek esetén az áttérést megelőzően is kellett analitikust nyilvántartást vezetni, igy ezek piaci értékét kell a nyitó mérlegben szerepeltetni. A követelések esetében, amennyiben értékvesztést kellett volna elszámolni, akkor az analitikus nyilvántartás értékénél alacsonyabb értékben is kimutatásra kerülhet.
A kötelezettségek pedig a analitika alapján kerülnek a nyitó mérlegbe.
- A pénzeszközöket a bankszámla illetve a pénztár mérlegfordulónapi értékén kell szerepeltetni a nyitómérlegbe.
- Időbeli elhatárolás nem szerepelhet a nyitó mérlegben.
- Céltartalék esetében amennyiben az áttérést megelőzően volt garanciális kötelezettség, vagy peres eljárás, akkor annak becsült értéke beállítható.
- A saját tőke az eszközök és források értékének különbözeteként kerül a nyitó mérlegbe. A tőke elemeit azonban külön-külön is meg kell állapítani.
- A jegyzett tőkét a társasági szerződésben meghatározott összegben kell kimutatni.
- Tőke tartalék csak akkor mutatható ki, ha korábban ázsiós jegyzés valósult meg.
- Eredménytartalék a tőke elemeinek hiányzó értékét fogja takarni. Az eredménytartalékot meg kell bontani evás időszak, valamint az evás időszak előtti eredménytartalékra. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy ha volt korábban osztalékot kiváltó adó, és az alapját csökkentették a tárgyi eszközök, illetve immateriális javak értékével, akkor ez az érték nem adózott befektetésnek minősül, tehát nem evás időszak eredmény tartalékként kell kimutatni. A maradék összeg lesz az evás időszak eredménytartaléka.
- Lekötött tartalék is szerepelhet a nyitó mérlegben, még pedig a számviteli törvény meghatározott jogcímei alapján.
Sorozatunk korábbi része:
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
