; ; ; ;

Közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjeként..

Közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjeként többször találkozunk azzal a helyzettel, hogy az ajánlattevő által a felolvasólapon feltüntetett adat eltér az ajánlatban szereplő vállalástól. Mit tehetünk ilyen esetben, mi a követendő eljárás? Hiánypótlás kö

2019. december 10. Dr. Kothencz Éva

Kérdésük megválaszolásához mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy mit értünk felolvasólap alatt, illetve, hogy miért foglal el – egyáltalán elfoglal-e – különleges helyet a közbeszerzési iratok körében.

pexels-photo-356079.jpeg

A közbeszerzési törvény (közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban: Kbt.) a felolvasólap fogalmát ugyan nem definiálja, azonban kötelező tartalmából, funkciójából az irat szerepe könnyen beazonosítható. A Kbt. 66. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatnak – és a részvételi jelentkezésnek is – felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése szerinti információkat: az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. A felolvasólap tehát egyfajta rövid menükártya, az ajánlat legfontosabb adataival, melynek segítségével beazonosíthatóvá válnak az ajánlattevők és az értékelés szempontjából fontos vállalásaik. A közbeszerzési iratok körében betöltött, bizonyos szempontból megkülönböztetett szerepét annak köszönheti, hogy a gyakorlat hajlamos a nyilvánosság szempontjából fokozott jelentőséget tulajdonítani neki, hiszen a felolvasólapon szereplő adatok válnak láthatóvá, nyilvánossá az ajánlatok bontásakor az elektronikus közbeszerzési rendszerben.

Érthető tehát a kérdés és jogos az aggodalom, hogy mi a teendő, ha a felolvasólapon szereplő adatok és az ajánlatok teljeskörű bírálata során értékelt iratok – így különösen a műszaki ajánlat, részletes árajánlat – fellelhető tartalma között ellentmondás feszül?

A következetes közbeszerzési döntőbizottsági gyakorlat szerint a felolvasólap nem egyenlő, nem azonosítható az ajánlattal. Másként fogalmazva: az ajánlatot nemcsak a felolvasólap jeleníti meg, az ajánlat egységes egész. Ez azt jelenti, hogy amennyiben felolvasólap és az ajánlat egyéb tartalma között ellentmondás van, azonban az értékelt vállalás az ajánlat tartalmából egyértelműen megállapítható, akkor az ellentmondás feloldható. Praktikusan: ilyen esetben az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. §-ában foglalt, a felvilágosítás-kérésre vonatkozó szabályokat betartó információ kérése, nem vezet érvénytelenség megállapításához. Fontos, hogy a vállalásnak az ajánlatból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie (részletesen lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.347/19/2019. számú határozatát).

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

budapest_varosi_ajanlat_arstop_5.jpg

süti beállítások módosítása