Ahogy arról a médiumokban már sok szó esett – az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. §-a értelmében – ez év július 1-jétől a sajátjogú nyugdíjasra keresőtevékenysége esetén semmilyen jogviszonyban sem terjed ki a biztosítási, és ebből következően mentesül az egyéni járulékfizetési kötelezettség alól (egyéni vagy társas vállalkozóként az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól is!), illetve a foglalkoztatónak sem kell lerónia után a szociális hozzájárulási adót valamint a szakképzési hozzáárulást.
(Az említett jogszabályi hely alapján a kiegészítő tevékenységet folytató személyek mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól, és a törvény 4. § 11. alpontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.)
A bevezetőben említett valóban nagyon kedvező társadalombiztosítási státusz egyelőre csak az Mt. szerinti nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozóra vonatkozik.
Ennek megfelelően 2020. június 30-ig
- minden biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló nyugdíjas változatlanul köteles megfizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (ami alapján megilleti a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 22/A. szakasza alapján a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés) és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot (a nyugellátás folyósításának esetleges szünetelése ideje alatt a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is), míg
- a kifizetőknek az érintettek jövedelme után változatlanul le kell rónia a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást,
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóknak pedig továbbra is meg kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (amelynek havi összege január hónaptól 7.710 forintra nőtt) és a kivét, illetve a tagi jövedelem után le kell róni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint
- az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjasokra változatlanul vonatkozik a Tny. 83/B. szakasza szerinti kereseti korlát.
E szabályok tehát 2020. június 30-ig alkalmazandók.
Ezt követően valamennyi jogviszonyban járulékmentessé válik a nyugdíjasok munkavállalása, ami viszont azt is jelenti, hogy a 2020. július 1-jét követően szerzett jövedelmük tekintetében okafogyottá válik és megszűnik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés (Tny. törvény 22/A. §) illetve a kereseti korlát (Tny. törvény 83/B. §).
Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai nem módosulnak, tehát az e körbe tartozókra június 30-át követően is az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, illetve a jelenlegi feltételeknek megfelelően érinti őket a kereseti korlát a 2011. évi CLXVII. törvény – július 1-jétől hatályos – 11. szakaszában foglaltaknak megfelelően.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
