Mi mennyi 2020-ban?

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

Minimálbér 367/2019. (XII.30.) Korm.r. 2. § (1) bek.

161.000

37.020

7.410

926

Garantált bérminimum* 367/2019. (XII.30.) Korm.r. 2. § (2) bek.

210.600

48.420

9.690

1.211

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.

81.530

18.740

3.748

-

Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. §

(1) bek.

106.555

24.495

4.899

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.)

Korm.r. 2/A.§ (1) bek.

89.705

20.620

4.124

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011.

(VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. -

117.245

26.955

5.390

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (1) bek.

42.805

9.840

1.968

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére**** 170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C.

§ (2) bek.

55.940

12.860

2.572

-

Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2019. évi LXXI. törvény 58. § (1) bekezdés (Költségvetési tv.)

– 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. §

38.650,- Ft

Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2019. évi LXXI. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontja

(Költségvetési tv.) - 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. §

20.000,- Ft

Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat

2019. évi LXXI. törvény 62. § (1)-(2) bekezdés (Költségvetési tv.) – 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és

2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek.

453.330,- Ft

Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2019. évi LXXI. törvény 62. § (3)-(4) bek. (Költségvetési tv.)

– 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek., 2017. évi LXXVIII. tv. 36. § (8) bek.

6.000,- Ft/óra

Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 2019. évi LXXI. törvény 64. § (1) bekezdés d) pontja (Költségvetési tv.) – 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §

15.000,- Ft/hó

A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet) megillető alapdíj legalacsonyabb összege 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.

A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4) bek.

A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege – a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek. *A nevelőszülő nem jogosult az

(5) bekezdés szerinti többletdíjra a nála elhelyezett gyermekre tekintettel igénybe vett gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.

minimálbér 30%-a

48.300,- Ft/hó

minimálbér 20%-a

32.200,- Ft/hó

minimálbér 5%-a

8.050,- Ft/hó

Ellátás összege

Álláskeresési járadék maximuma

(folyósítási idő maximum 90 nap) 1991.

évi IV. tv. 26. § (4)-(5) bek., 27. § (3) bek.

munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 100%-a:

161.000,- Ft/hó       5.366,66,- Ft/nap

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:

64.400,- Ft/hó        2.146,66,- Ft/nap

(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi

összeg pedig ennek harmincad része)

Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.

a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos minimálbér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg:

96.600,- Ft/hó – 161.000-,- Ft/hó

Szociális hozzájárulási adó

2018. évi LII. tv. (Szocho.tv.) 1-3. §

a Szocho.tv. 1. §-ában meghatározott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások után a kifizető, illetőleg (ha az adott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az adóelőleget a kifizető nem

köteles megállapítani) a jövedelmet szerző természetes személy fizeti, mértéke:

az adóalap 17,5%-a

(a mentesülések, különös szabályok, kedvezmények vonatkozásában lásd a Szocho.tv.-ben foglaltakat)

Rehabilitációs hozzájárulás

2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5)

bek.

a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év

(a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján; a rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás

szorzata)

Szakképzési hozzájárulás

2011. évi CLV. tv. (Szakhoz.tv.) 4.§ (1)-(2) bek.

a Szakhoz.tv. 4. § (1)-(1a) bekezdései szerinti szakképzési hozzájárulási adóalap után fizetendő, mértéke:

a szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a

(az adóalap a Szakhoz.tv. szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3)

bek.,

Nyugdíjjárulék

10%

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Természetbeni

egészségbiztosítási járulék

4%

Pénzbeli egészségbiztosítási

járulék

3%

Munkaerő-piaci járulék

1,5%

összesen

8,5%

mindösszesen

18,5%

Adósávok 1995. évi CXVII. törvény

(Szja. tv.) 8. § (1) bek.

Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem

rendelkezik - az adóalap 15 százaléka

Adóalap Szja. tv. 29.§

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85 százalékát kell jövedelemként

figyelembe venni. A szociális hozzájárulási adó jelenlegi mértéke: 17,5 százalék

Adóalap-kedvezmények

családi kedvezmény Szja. tv. 29/A § (1)-

(2) bek.

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

- egy eltartott esetén 66.670,- Ft-tal,

- két eltartott esetén:

2016-ban 83.330,- Ft-tal,

2017-ben 100.000,- Ft-tal,

2018-ban 116.670,- Ft-tal,

2019-től 133.330,- Ft-tal,

- három és minden további eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként

220.000,- Ft-tal csökkenthető.

első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C.

§ (1), (3) és (4) bek.

Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. Jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen összesen havi 33.335,- Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye Szja tv. 29/D. §

Az a négy vagy több gyermeket nevelő anya jogosult igénybe venni, aki családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a családi pótlékra való jogosultság megszűnésével érintett gyermekkel egy tekintet alá esik az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg. A kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre tekintettel lehet érvényesíteni (adóalap- csökkentő). Az érvényesítés feltétele a bevallás mellé csatolt nyilatkozat megtétele. A kedvezmény minden más kedvezményt megelőz, megosztani nem lehet.

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [Szja. tv. 23. §]

600.000,- Ft

A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha

meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.

Egyszerűsített foglalkoztatási forma

A közteher mértéke (Ft/nap)

1.

mezőgazdasági és turisztikai idénymunka

500,- Ft

2.

alkalmi munka

1.000,- Ft

3.

filmipari statiszta

3.000,- Ft

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §

28.500,- Ft/hó

Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

24.250,- Ft/hó

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2020. január 1-jétől

168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

96.835,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm.

rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 30%-a –

31.322,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció

2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 40%-a –

41.762,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. a) és (2) bek. a), 327/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 30%-a – 31.322,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. b) és (2) bek. b), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 45%-a – 46.982,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege– rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,

2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. c) és (2) bek. c), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 50%-a –

52.203,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes

2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek. d) és (2) bek. d), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (104.405,- Ft) legalább 55%-a –

57.423,- Ft/hó

Csecsemőgondozási      díj                                           (CSED)

1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §

a naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve

a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)

Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%- a

Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (7) bek.

a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)

a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)

a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét!

Örökbefogadói díj 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/H. § és 48. § (1)-(3) bek.

Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár a táppénzre vonatkozó Eb tv. 48. § (1)-(3) bekezdése szerint megállapított összegben.

Családi pótlék (CSP)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1)

bek.

egy gyermekes család esetén

12.200,- Ft/hó

egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén

13.700,- Ft/hó

kétgyermekes család esetén gyermekenként

13.300,- Ft/hó

két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

gyermekenként

14.800,- Ft/hó

három, vagy több gyermeket nevelő család

esetén gyermekenként

16.000,- Ft/hó

három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

esetén gyermekenként

17.000,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén,

valamint intézményben (gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként

23.300,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg

illetve súlyosan fogyatékos gyermekenként

25.900,- Ft/hó

saját jogán nevelési ellátásra jogosult tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg

illetve súlyosan fogyatékos személy, az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától                                   20.300,- Ft/hó

a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt

személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén az ilyen gyermek illetve jogosult után személyenként                                     14.800,- Ft/hó

Anyasági                   támogatás

LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

1998.

évi

Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                                              64.125,- Ft

Ikergyermek esetén 300%-a:                                                                  85.500,- Ft

A támogatás a szülést követő 6 hónapon belül igényelhető, ha az anya várandóssága alatt legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett várandósgondozáson, továbbá örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában, illetve a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - véglegessé

vált határozat alapján - a gondozásába kerül. (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozást      segítő                                         ellátás (GYES)

(korábbi neve: gyermekgondozási segély)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (2)

bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                             28.500,- Ft/hó

Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzata. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)

bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                             28.500,- Ft/hó

A támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1), (4) bek.

Jogosult

Havi összege

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a)  egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b)   14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy  gyermekgondozási               díjban, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,

egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói,                egészségbiztosítási                és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás az összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%- ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2020-ban az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27.075,- Ft) szorzatával .

Foglalkoztatást helyettesítő                   támogatás (FHT)

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult

Havi összege

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az

a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a:

(2020-ban 22.800,- Ft/hó)

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B. § (1) bek. és 32/C. §

Jövedelemmel nem rendelkező jogosult

Havi összege

a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy,

akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme  nem  haladja  meg  az  öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének 85%-át,

a)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a: (2020-ban 24.225,-Ft/hó)

az  egyedülálló,   a   reá   irányadó nyugdíjkorhatárt

betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi   jövedelme   nem   haladja   meg   az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

b)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a:

(2020-ban 28.500,-Ft/hó)

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.

c)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a:

(2020-ban 38.475,-Ft/hó)

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint

járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.

Gyermekek otthongondozási díja 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.)

38.  § (1) bek. a)-b) pontja,

39.    § (1) bekezdése és 39/A. § (1)-(3) bekezdése Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény         64.      §         (2) bekezdésének a) pontja

Jogosult

Havi összeg

az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos    fogyatékosságából    eredően    önellátásra

képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik (egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg), vagy a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont szerint), ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c),

e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált

A Szoctv. 38. §-a szerinti gyermekek  otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti

havi összege a 2020. évben 123.910,- Ft.

Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani (185.865,- Ft).

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a Szoc.tv. 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított                csecsemőgondozási                                   díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást - részesülő jogosult esetén a megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint

összegű ellátást kell megállapítani

Ápolási díj

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.)

44. §

Magyarország 2020. évi

Jogosult

Havi összeg

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. §

(1) bek. 2. pontja és Szoc.tv. 41. § (1a) és (1b) bek.], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg

100%-a: 39.365,- forint