A nagyszülői gyermekgondozás lehetőségét 2020. január 1-jei hatállyal a 2019. XCVIII. törvény[1] teremtette meg, amely számos jogszabályt módosított az intézmény bevezetése érdekében.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.[2]) új 42/G. § (1) bekezdése szerint a gyermekgondozási díjra jogosult személy (alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a biztosított szülővel együtt élő biztosított házastárs (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
- a) a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
- b) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszony - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
- c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
- d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
- e) azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
Az alapjogosult halála a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságot nem érinti.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha
- a) a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
- b) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
- c) a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
- d) ha a nagyszülő előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést, elzárást tölt.
- e) az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
- f) az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot visszavonják.
A nagyszülői gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
A gyermekgondozási díj naptári napi alapját az általános szabályok szerint (Ebtv. 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
Ha a naptári napi alap nem állapítható meg az Ebtv. 48.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj esetében az Ebtv. 39. § rendelkezései nem alkalmazhatók. Ha a gyermekgondozási díjat a nagyszülő részére megállapítják, a gyermek közös háztartásban élő szülője - egyedülálló alapjogosult esetén az alapjogosult - gyermekgondozási támogatásra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosult, kivéve a saját, illetve a gyermeke ápolására figyelemmel fennálló keresőképtelenségére tekintettel járó táppénzt.
A gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult -az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg.
Ha ugyanazon nagyszülő részére a gyermekgondozási díjra való jogosultságot a feltételeknek megfelelő egy vagy több alapjogosult nyilatkozata alapján, több - nem ugyanazon várandósságból született -gyermekre figyelemmel is megállapítják, a gyermekgondozási díjat számára gyermekenként kell megállapítani.
A gyermekgondozási díjnak a nagyszülő részére történő megállapítása iránt benyújtott kérelmet a nagyszülő munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.
Ha a nagyszülő egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő (önfoglalkoztató), a vállalkozás székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, főváros esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalához kell benyújtania a kérelmet elektronikus úton.
Az igényléshez szükséges nyomtatvány a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html
[1] 2019. évi XCVIII. törvény egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról, lásd: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1900098.TV
[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700083.tv
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
