2020. már 09.

Hátrányos szerződések céltartaléka

írta: Dr. Sztanó Imre
Hátrányos szerződések céltartaléka

Érdekes módon a számviteli törvény nem definiálja a céltartalék fogalmát, tartalma leginkább a számviteli alapelvekből vezethető le. Alapvetően az összemérés és az óvatosság elvére kell gondolnunk. Az egyértelmű, hogy a céltartalék képzés illetve feloldás az adott üzleti év eredményét pontosítja. A céltartalék képzése során – egyéb ráfordításként történő elszámolással – az adott üzleti év eredményét csökkentjük, figyelembe véve a következő év (évek) várható kötelezettségeit. Az eredmény szűkítése arra az alapelvre épül, hogy ezek a kötelezettségek a tárgyidőszak (vagy esetleg az ezt megelőző időszak) tevékenységéhez kapcsolódnak

top-view-business-contract-form-with-coffee-eyeglasses-car-calculator-pen-with-magnifying-glass-wooden-background_1921-34.jpg

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény módosította számvitelről szóló 2000. évi C. törvény céltartalékra vonatkozó 41. § (1) bekezdésének előírásait. A módosítás (lényegében kiegészítés) szerint a céltartalékképzés kiterjed „a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteségekre” is. Kérdés lehet, hogy mi indokolja az új céltartalékképzési jogcím nevesítését. Talán azt lehetne válaszolni, hogy a céltartalékképzésre vonatkozó előírások többféle módon is értelmezhetőek voltak, ebből következően a gyakorlatban különböző, eltérő megoldások alakultak ki.

A törvény szövegének módosítása szerint a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is céltartalékot kell képezni, ha arra más módon nem biztosított a fedezet. Másképpen fogalmazva olyan szerződésekre, amiből biztos, hogy a veszteség bekövetkezik. A gyakorlatban ilyen lehet például az olyan szerződés, amely hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondható fel, a szerződés szerinti teljesítés pedig veszteséget fog okozni. Nyilvánvalóan ez egy hátrányos szerződésnek minősül.

 

Ezeknek a hátrányos szerződéseknek a hatását vizsgálni kell. Nyilvánvalóan mérlegelni kell, hogy a szerződésben foglaltak teljesítése milyen veszteséget okoz, valamint azt, hogy a szerződési kötelezettség nem teljesítése (felmondása) milyen következményekkel (fizetendő kötbérrel) jár együtt. A vállalkozásnak mérlegelni kell, hogy az említett – esetleg más – hatások figyelembe vételével hogyan dönt. Előfordulhat, hogy a szerződés felmondása miatt más rendelések elmaradnak, vagy a nemteljesítés miatt a munkaerő foglalkoztatása jelent majd problémát. Természetesen gazdasági kalkulációt kell készíteni a jelzett problémák hatásának felmérésére, de azt már itt kiemeljük, hogy hosszú távon nem tartható fenn olyan állapot, amely veszteséget okoz, mert ez előbb-utóbb a saját tőke csökkenését fogja eredményezni. Könnyen belátható, hogy ilyen esetben a céltartalékképzés nem tekinthető szakmailag elfogadható megoldásnak.

A céltartalék képzés kötelezettség kiterjesztésre került a szerződés elszámolási egységére is. Amennyiben a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredmény terhére. Ebből következik, hogy a várható veszteség azon részét kell céltartalékként elszámolni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként). Másképpen fogalmazva a várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni

 

Fontos megjegyezni, hogy a céltartalék képzés módját a számviteli politikában rögzíteni kell.


nagy_banner.jpg

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis