2020. ápr 15.

Bérpótlékok 2. - Vasárnapi pótlék

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Bérpótlékok 2. - Vasárnapi pótlék

 Bár a közfelfogás szerint a vasárnap, illetve a munkaszüneti napon elrendelt munka között csekély különbség van, a munkajogi szabályok a vasárnapra, illetve a munkaszüneti napra történő beosztás tekintetében lényegesen eltérőek.

pexels-photo-2760242.jpeg

Amíg a vasárnap fogalma nagyjából tisztázott, addig a munkaszüneti nap fogalmát az Mt.[1] tételes felsorolással határozza meg. Munkaszüneti nap január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Az Mt. két speciális vasárnap – húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap esetében a vasárnapi munkavégzés helyett a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni. Amennyiben más munkaszüneti nap esik vasárnapra, a beosztás szempontjából a normál vasárnap szabályait kell alkalmazni, azonban az ilyen napon végzett munka esetén, aki jogosult pótlékra, ötven helyett száz százalék bérpótlék illeti meg.

Vasárnapra rendes munkaidő fő szabály szerint nem osztható be.

Vasárnapra rendes munkaidő kizárólag

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során,

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

 

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

 

A munkaszüneti napokhoz kapcsolódóan a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során azonban vasárna[2]p nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

 

Munkaszüneti napra rendes munkaidő - a vasárnapi munkavégzéshez képes szűkebb körben rendelhető el. Munkaszüneti napra rendeltetése folytán e napokon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,, illetve a külföldön történő. munkavégzés esetén osztható be.

 

Az Mt.140. § (1) bekezdése szerint vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a vasárnap

a) a több műszakos tevékenység keretében végzett munkáért

b) a készenléti jellegű munkakörben ezen a napon végzett munkáért

c) a kereskedelmi jellegű, azt kiszolgáló, turisztikai szolgáltató munkakörben végzett munkáért

d) rendkívüli munkaidőben munkát végző

a. a)-c) pontban meghatározott munkavállalónak,

b. olyan személynek, aki vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre az előzőekben írtak szerint nem kötelezhető.

 

Az Mt. 140.§ (2)-(3) bekezdése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon, húsvétvasárnak, pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

 

A vasárnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért járó bérpótlék a többi bérpótlékkal azonosan a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A pótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére.

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét

a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,

b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével

kell osztani.

 

 

[1] Munka Törvénykönyve (l. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

[2] 2020.ra ld. a 7/2019.(VI.25.) PM rendeletet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900007.pm)

 

Sorozatunk korábbi része: https://perfekt.blog.hu/2020/02/26/a_berpotlekok

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis