A második részben az ügyfél-átvilágítási kötelezettségekkel, és a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel fogunk foglalkozni.
I. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség, intézkedések:
- Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség a törvény 6 §. (1) bekezdése alapján un. dinamikus ügyfél-átvilágítást követel meg. Ez azt jelenti, hogy a lényeges adatváltozások esetében ismételten meg kell tenni az átvilágítási kötelezettséget, valamint akkor is, ha a szolgáltató úgy ítéli meg. Ehhez szükségeltetik az is, hogy a szolgáltató által megkötött szerződésben kitérjünk arra, hogy az ügyfél a bekövetkezett változásokat 5 napon belül köteles legyen a szolgáltatóval közölni.
- A Pmt. egy új 6/A §-al egészül ki, amely egyértelműsíti, hogy az ügyleti kapcsolat létesítésekor el kell végezni az ügyfél kockázati besorolását. Ennek érdekében a szolgáltatónak egy un. indikátor meghatározással kell rendelkezni. Ez egy olyan kockázati szint meghatározása, amely folyamatosan tud iránymutatást adni azzal kapcsolatosan, hogy milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtani az egyes ügyfelek esetében. Ennek alapján lehet meghatározni, hogy melyek azok az ügyfelek, amelyek magasabb kockázatot jelentenek, és ezáltal mélyebb összetettebb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell meghozni, vagy lehet alkalmazni az alacsonyabb és jelentősen egyszerűbb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
- Ügyfél-átvilágítási intézkedések. A Pmt. 7 § (1) bek. a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult és képviselő azonosítását és személyazonosságát igazoló ellenőrzését írja elő. A kockázati szint felmérése után egyértelművé válik, hogy a szolgáltató nem köteles valamennyi rendelkezésre jogosultat, vagy képviselőt átvilágítani. Az alacsonyabb kockázati szint besorolása esetén kizárólag a szolgáltatónál eljáró egy-vagy két rendelkezésre jogosult, vagy képviselő vonatkozásában köteles az intézkedést megtenni. A 7 §. (2) bekezdésében pontosításra került az is, hogy a kézbesítési megbízottak esetében mely adatokat köteles a szolgáltató rögzíteni.
II. Kockázati szintek meghatározása:
Mindig kérdésként merül fel, hogy kell a kockázati szinteket meghatározni ahhoz, hogy az ügyfél-átvilágítási kötelezettségnek megfelelően eleget tudjunk tenni.
A kockázati szintek csoportja:
- Alacsony,
- Közepes
- Magas
Ehhez ad iránymutatást a 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet, amely különféle tényezők besorolását írja elő.
Alacsony kockázati szintet jelent:
1. Ügyfélkockázati tényezők:
- Olyan társaságok, amelyek alacsony kockázatot jelentő földrajzi területen helyezkednek el.
- Többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok
- Közigazgatási hatóságok
- Tőzsdei társaságok
2. Termékhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázati tényezők:
- Életbiztosítási ágazathoz tartozó szolgáltatók
- Nyugdíjbiztosítási szolgáltatók
- Pénzügyi szolgáltatók
3. Földrajzi kockázati tényezők:
- Olyan országok, amelyben alacsony a korrupció
- Olyan harmadik ország, amelyben a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásokat hatékonyan alkalmazzák
- Az Európai Unió tagállamai.
Magas kockázati szintet jelent:
1. Ügyfélkockázati tényezők:
- Szokatlan, és cél nélküli ügyletek
- Jelentős kp. forgalmat bonyolítanak
- Szokatlan tulajdonosi szerkezet
- Különös figyelmet kell fordítani az ügyletekre és a pénzügyi műveletekre
2. Termékhez szolgáltatáshoz kapcsolódó tényezők:
- Nem személyes üzleti kapcsolatok révén bonyolódik
- Olyan esetekben ahol az ügyfélazonosítása nem történt meg
- Nem azonosított felektől érkezik a befizetés
3. Földrajzi kockázati tényezők:
- Olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben hatékonyan alkalmazható rendszerekkel
- Olyan országok amelyek az Unió vagy az ENSZ által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak
Ezeket a besorolásokat az ügyféllel létesített kapcsolatkor kell megtenni, valamint az üzleti kapcsolat fennállásának teljes időtartamában figyelemmel kell kísérni.
Ezen kockázati szintek alapján soroljuk be az ügyfél-átvilágítási kötelezettségünket.
Alacsony kockázati besorolást kaphatnak azok az ügyfelek, akik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási kötelezettségen fognak átesni, és nem felellhetők a magasabb kockázatra utaló tényezők.
A kockázatérzékenységi megközelítés alapján a magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén három évente köteles a szolgáltató a rendelkezésre álló adatokat felülvizsgálni.
Természetesen a birtokába jutott vagy került egyéb tényezők esetén az átsorolást azonnal meg kell tenni.
A cikk harmadik részében kitérünk a belső szabályzat elkészítésére, valamint bemutatunk egy lehetséges nyilvántartást, illetve kitérünk az ellenőrzések volumenére is.
Sorozatunk korábbi része: https://perfekt.blog.hu/2020/04/01/valtozott_a_penzmosasi_torveny_i_resz
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
