A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. november 24-én megállapodtak a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói bérterhek csökkentéséről. A megállapodásnak megfelelően a Kormány kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó csökkentésének következő ütemét. A T/10314 törvényjavaslat szerint 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken az adó mértéke. A módosítás következtében változik néhány szabály
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben,
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben és
- kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása miatt változik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény is. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Amennyiben tehát egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy a megállapított jövedelem 87 százalékát (a jelenlegi 85 % helyett) kell jövedelemként figyelembe venni. Ezt szabályt az adóelőleg megállapításánál is alkalmazni kell.
A szociális hozzájárulási adó csökkentésével összefüggésben módosul az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott kifizető által fizetendő ekho mértéke, vagyis 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény is módosul. A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 98 100 forint helyett 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 164 000 forint helyett 170 000 forint. A módosítás következtében a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adó rész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.
A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben a kisvállalati adó kulcsa csökken, vagyis az adó mértéke – 2021. január 1-jétől - az adó alapjának 12 százaléka helyett 11 százalék lesz, mely természetesen vonatkozik az adóelőleg számítására is.
