A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) bekezdése szerint: „Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.” A kormány előterjesztése (T/10314) - a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében - az adózó választása alapján a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban átmeneti szabályokat vezet be a 2019-ben kezdődő adóévre. A módosítás következtében hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az „50 százaléka” szövegrész. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési tartalék esetében az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ a 2019-ben kezdődő adóévre választás szerint alkalmazható. A tervezet rögzíti azt is, hogy az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre alkalmazandó.
Tehát amennyiben az adózó a 2019. évre alkalmazni kívánja az átmeneti szabályt, a következőket kell tennie:
- Ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a törvénymódosítás hatálybalépésének napjáig már nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
- Ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a törvénymódosítás hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
