Az előlegek számviteli elszámolása ugyan nem változott, mégis egyre többször találkozunk azzal a kérdéssel, hogy most hogy kell az előlegeket könyvelni az adatszolgáltatást követően.
Előlegekről akkor beszélünk, ha termékértékesítést, vagy szolgáltatást megelőzően a tényleges teljesítésbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.
Ilyen esetben még teljesítés nem történik, hanem egy pénzügyi tranzakcióval kívánják a felek biztosítani az ügylet létrejöttét.
Ezért előlegek esetében sem költséget, sem bevételt nem lehet könyvelni.
Ha az elejéről akarjuk kezdeni, akkor először is az áfa törvényt kell ismerni. Előlegek esetében az áfa törvény határozza meg a teljesítés időpontját.
Ez alapján előlegek esetében a teljesítés időpontja a pénzügyi teljesítés napjához kötődik.
Ezért általában szerződésben kötik ki a felek a kötelezettségvállalás előleg formájában történő megjelenítését. Természetesen ebben az esetben a pénzügyi teljesítést követően 8 napon belül az előlegről is számlát kell kiállítani.
Az elszámolás során mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy adott vagy kapott előlegről van-e szó.
Míg az adott előlegeket a számvitelben nettó módon, addig a kapott előleget a bruttó visszafizetendő összegben kell az előlegek között kimutatni.
Ha külön vizsgáljuk az adott és kapott előlegeket, akkor az adott előleggel még további dolgunk is van, nézzük külön-külön a két oldal számviteli elszámolását.
Az adott előlegeknél megkülönböztetjük az előlegeket fajtájuk szerint is:
- Immateriális javakra adott előleg
- Beruházásra adott előleg
- Készletekre adott előleg
- Szolgáltatásra adott előleg.
Ezt a megkülönböztetést azért kell megtenni, mert a főkönyvben a követelések között tartjuk nyilván, év végén is igy értékeljük, de a mérlegbe már a valós helyére kerül tehát befektetett eszközök és a készletek közé fog kerülni.
A Sz.tv. előírása szerint az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget a levonható előzetese felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben kell kimutatni. Ennek indoka, hogy az adott előleget az eszközök között kell kimutatni, mint érintett eszköz beszerzése érdekében elköltött összeget.
Egyedül a szolgáltatásra adott előleg marad a követelések között.
Számviteli elszámolása tehát a következő:
- pénzügyi teljesítés könyvelése T/ 368 -- K/ 384 tényleges összegben
- Pü teljesítést követi a számla: T/ 352 -- K/368 nettó áfa nélküli értékben
- áfa kezelése ha levonható T/ 466 -- K/ 368 áfa értéke
- A teljesítést követő végszámla T/ 1,2,5,8, -- K / 45 Teljes összeg áfa nélkül
- Áfa ha visszaigényelhető T/ 466 -- K/ 45 Végszámla áfa
- Adott előleg megszüntetése T/ 45 -- K/ 352 Nettó áfa nélküli értéke
- áfa visszavezetése -- K/466 előleg áfája
A Kapott előleg számviteli elszámolása bruttó módon történik.
- Pénzügyi teljesités T/ 384 --- K / 479 tényleges kapott összeg
- számla könyvelése T/ 479 -- K/ 453 Bruttó áfával növelt összeg
- Fizetendő áfa könyvelése T/ 368 -- K/ 467 fizetendő áfa
( Az áfát követelésként tartjuk nyilván a tényleges teljesítés időszakában)
- Teljesitést követő számla T/ 311 -- K/ 911 nettó árbevétel
T/ 311 -- K/ 467 fizetendő áfa
- Előleg visszavezetése T/ 453 -- K/ 311 Előleg bruttó összege
- Áfa visszavezetése T/ 467 -- K/ 368 előleg áfája
Amikor a végszámlát kiállítják minden esetben hivatkozni kell az előlegekről kiállított számla sorszámára, valamint a tejesített összeget negatív előjellel is fel kell tüntetni.
Amennyiben az előlegekről kiállított számlák devizában történtek, akkor először a követelések kötelezettségek értékelését kell elvégezni, és csak utána kerül a mérlegben az eszközök közé.
Tekintettel, hogy az előleg pénzügyileg teljesített, amennyiben a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás meghiúsul érvénytelenítő számlát kell kiállítani.
