A Munka Törvénykönyve[1] (Mt.) 45.§ (5) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés alapján az Mt. 50.§ (4) bekezdése szerint legfeljebb hathavi próbaidő köthető ki. Az Mt. 79. § (1) bekezdése szerint a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél - azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül – megszüntetheti.
A próbaidőre vonatkozó Mt-rendelkezések kötelező jellegűek, gyakorlati alkalmazásuk tömör és egyértelműnek tűnő megfogalmazásuk ellenére buktatókkal járhat. A Kúria egy friss eseti döntése kapcsán érdemes áttekinteni a próbaidővel kapcsolatban közhelyszerűen felmerülő, de sokszor téves megállapításokat.
- „Próbaidő a munkaviszony létesítésekor bármely esetben, akár szóban is kiköthető…”
A próbaidőt mind a határozatlan, mind a határozott időre szóló munkaszerződésben ki lehet kötni, de csak írásban, és csak a munkaviszony létesítésekor. A munkába lépést követően nem lehet azt pótolni.[2] A próbaidő szóbeli kikötése akkor is érvénytelen, ha a szóbeli munkaszerződés érvénytelenségére a 30 nap eltelte miatt már nem hivatkozhat a munkavállaló. Ha a felek között korábban megbízási jogviszony állt fenn, akkor a közvetlenül azt követően létesített munkaviszonyban kiköthető a próbaidő.
Ismételt határozott időtartamú munkaviszonyok létesítésekor történő próbaidő kikötése esetén a határozott idő meghosszabbításakor, vagy rövid időn belüli ismételt határozott idejű munkaszerződés megkötésekor az újabb próbaidő kikötése jogellenes, az az Mt. 45. § (5) bekezdésébe ütközik, mert azt a munkaviszony létesítésekor, annak kezdetén lehet kikötni. Amikor azonban egy hosszabb megszakítást követően ismételten újabb határozott idejű jogviszony létesítése történik, amelynek során újra próbaidőt kötnek ki, akkor a jóhiszemű és a tisztességes eljárás elvét lehet csak alkalmazni, mert ilyenkor nem alanyi jog gyakorlása történik, a felek ugyanis konszenzussal állapodnak meg a szerződési feltételekről[3]
Amennyiben a munkavállalóval a jogviszony munkáltatói jogutódlással jön létre, a jogutód munkáltató nem köthet ki próbaidőt.
- „A próbaidő alatti indoklás nélkül azonnali hatályú felmondásnak nincsenek korlátjai…”
A próbaidő alatt a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A kötöttség nélküliség azt jelenti, hogy egyik fél sem köteles megindokolni a felmondást, nincs felmondási idő, nem érvényesülnek a felmondásra vonatkozó korlátozások, munkavállalókat védő rendelkezések. A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik azonban a követelmény, hogy a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.
Ugyanígy alkalmazandó az a rendelkezés is, amely szerint a joggyakorlás különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy erre vezet.
Ha a munkavállaló a próbaidő előtti azonnali hatályú felmondással kapcsolatban az előzőekben vázolt, joggal való visszaélésre hivatkozik, egy munkaügyi perben őt terheli annak bizonyítása, hogy az alperes intézkedése az említett Mt-rendelkezésekbe ütközik. Így pl. az érdekképviseleti tevékenység miatti retorzió, vagy a diszkrimináció tilalmába ütköző munkáltatói intézkedéseket, lépéseket gondosan dokumentálni szükséges, amennyiben a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a munkavállaló vitatni kívánná.
A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás indokolást tehát nem igényel, azonban ha a munkáltató az intézkedést indokolta, annak valóságát és okszerűségét vita esetén bizonyítani kell. A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokolásának az minősül, amit maga a nyilatkozat tartalmaz. Ha a próbaidő alatti megszüntetést a munkáltató a jogszabályi előírások alapján nem indokolta, bármilyen utólagos - akár szóbeli, akár írásbeli - nyilatkozat indokolásnak nem minősül.[4]
A Kúria által nemrég közzétett eseti döntés szerint a munkáltató a felperes munkavállaló munkaviszonyát „próbaidőn belül” felmondta arra hivatkozással, hogy ismét munkaviszonyt létesített a cég egy régi munkavállalójával, így a felperes munkájára nem tart igényt. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését elmaradt jövedelem miatti kártérítés megfizetésére. A Kúria az eset kapcsán helyt adott a munkáltató felülvizsgálati kérelmének. Leszögezte, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szemben alaki követelmény az írásba foglalás, tartalmilag pedig annak kell belőle kiderülnie, hogy a fél a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését kívánja, illetve annak is, hogy mely időpontban. Ezt a megszüntető nyilatkozatot egyik félnek sem kell megindokolnia. Figyelemmel kell azonban lenni arra az egységes ítélkezési gyakorlatra, miszerint amennyiben a törvény értelmében valamely jognyilatkozatot nem kell indokolni, a nyilatkozattevő azonban indokolást közöl, azért helytállni tartozik. A próbaidő azonnali hatályú megszüntetéséről a nyilatkozatot nem kell indokolni, de a közlésére irányadóak az általános magatartási szabályok, vagyis be kell tartani a jóhiszemű és tisztességes, a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve az egyenlő bánásmód követelményét. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen állította, hogy bár kötelező rendelkezés hiányában a próbaidő alatt indokolás nélkül megszüntethető volt a munkaviszony, önmagában az indokolás miatt azonban az intézkedés nem minősülhet az Mt. 66. § (2) bekezdése szerinti felmondásnak. Az indokolás valósága és okszerűsége értékelendő volt jelen perben, a munkáltató e körben a nyilatkozatáért helytállni tartozott. Az eljárás során az alperes bizonyította, hogy korábbi munkavállalóját alkalmazta, és emiatt a felperes munkájára a továbbiakban nem volt szüksége. A minőségi cserét azonban – konkrét hivatkozás hiányában – nem kellett igazolnia. Erre tekintettel pedig a munkáltató részéről jogellenes intézkedés nem volt megállapítható.
Az eset legfontosabb tanulsága munkáltatói oldalról az, hogy próbaidő alatti jogviszonymegszüntetés esetén érdemes mellőzni a döntés szóbeli vagy különösen írásbeli indoklását, mivel arra nincs szükség, és a szükségtelen indoklás akár eredményre vezető munkaügyi per kockázatát hordozza magában.
- Próbamunka=próbaidő?
Nem felel meg a törvénynek a munkáltatók azon gyakorlata, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően ún. próbamunka keretében munkát végeztessenek a munkavállalóval. Így a próbamunka is munkaviszonynak minősül[5], és ezért ellenérték illeti meg a munkavállalót.
- A próbaidő alatt csak írásban lehet megszüntetni jogszerűen azonnali hatállyal a munkaviszonyt…
Az egyik esetben a jogviszony megszüntetés ebből következően a jogszabályoknak megfelelően írásban nem történt meg, azonban az ráutaló magatartással megszűnt oly módon, hogy a felperes munkavállalót hazaküldték és szóban közölték vele, miszerint a jogviszony megszüntetésére a próbaidő alatt azonnali hatállyal sor fog kerülni. A felperes ezt tudomásul vette, a munkavégzéssel felhagyott, a munkáltatót nem kereste a munka felvétele, vagy a helyzet rendezése céljából. Az azonnali hatályú jogviszonymegszüntetés a próbaidő alatt tehát ráutaló magatartással is bekövetkezhet.[6]
A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás érvényes lehet abban az esetben is, ha az írásbeli közlés megtétele nem bizonyítható, de a szabályszerű azonnali hatályú felmondást a munkavállaló e-mail-ben által sem vitatottan megkapta. A konkrét eseti döntés szerint az elektronikus dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy a dokumentum elektronikus formában létezik. Ebből következően a beszkennelt formában megküldött munkaviszony megszüntetési nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmas volt. Az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal, hatályos közléssel szüntette meg elektronikus formában megküldött irattal a felperes munkaviszonyát. Nem volt szükséges, hogy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történjen a megszüntetés.[7]
[1] Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
[2] BH 2005.441.
[3] Lásd: A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 5/2017. (XI. 28.) KMK véleménye a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatos munkaügyi perekben felmerült egyes kérdésekről).
[4] Mfv. II. 10.010/2015.)
[5] EBH 2001.2.
[6] Mfv.I.10.837/2016/12
[7] Mfv. I. 10.547/2012.)
